Pesti Srácok

Három évet kapott az egyik magyarverő német antifa

Három évet kapott az egyik magyarverő német antifa

Három év fegyházbüntetésre ítélte a három, külföldi állampolgárságú vádlott egyikét, egy német férfit a tavaly februári budapesti antifasiszta ("antifa"-) támadások ügyében hétfőn, előkészítő ülésen a Fővárosi Törvényszék.

A szervezet sajtóosztálya közölte: az előkészítő ülésen csak a másodrendű vádlott ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét és a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, így a bíróság az esetében ítéletet hirdetett.

– írta a bíróság. A rendőrség által antifa-támadásoknak nevezett ügyben még két nőt vádoltak meg – az egyikük olasz, a másik német – bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, illetve bűnszervezetben való részvétel bűntettével; esetükben az eljárás a későbbiekben tárgyaláson folytatódik. A törvényszék felidézte:

PestiSracok facebook image

A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek.

– ismertették. A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az elsőrendű vádlott több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök. Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik kettőre pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5–5 évre.

A bűnösségét beismerő másodrendű vádlott büntetését végül – középmértékben – 3 év fegyházban állapították meg. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a férfi beismerését és a büntetlen előéletét, de a terhére rótta, hogy ellene Németországban büntetőeljárás van folyamatban. További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei, annak nemzetközi, határokon átnyúló szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be, így a támadásokban tevőleges szerepe volt. A szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el.

Az első- és a harmadrendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-ére tűzött ki a bíróság. Az előkészítő ülésen a harmadrendű terhelt és védője kérte a nő bűnügyi felügyeletének megszüntetését, de az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, az eljárási cselekményeken való vádlotti jelenlét biztosítása céljából elutasította – áll a közleményben.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint tavaly február 9–11-én Budapesten öt, egymással összefüggő támadás történt: az első a Nyugati pályaudvaron egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik február 11-én az I. kerületi Mikó utcában. A támadásokban kilencen – négyen súlyosan, öten könnyebben – sérültek meg. Három feltételezett elkövetőt még február 11-én elfogtak: egy 38 éves, olasz állampolgárságú nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt. A Fővárosi Főügyészség tavaly februárban azt jelezte, hogy az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen, a "kitörés napja" elnevezésű rendezvény résztvevőinek vélt sértetteket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.