Pesti Srácok

Moszkva új fegyvereket telepít a Kuril-szigetekre

Moszkva új fegyvereket telepít a Kuril-szigetekre

Oroszország új típusú fegyvereket telepít a Japán által visszakövetelt Kuril-szigetekre az orosz Távol-Keleten – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a közösségi médiában.

– írta az orosz politikus az X-en és a Vkontaktye orosz közösségi oldalon. Leszögezte, hogy a területi kérdést az orosz alkotmánynak megfelelően "egyszer s mindenkorra" lezárják. Medvegyev leszögezte: Oroszország nem törődik a japánok Kuril-szigetekkel kapcsolatos érzéseivel, mert szerinte a szigetek Oroszországhoz tartoznak.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Medvegyev. Az orosz politikus bejegyzése szerint ezzel Kisida Fumio japán miniszterelnök legutóbbi kijelentésére reagált, amely szerint Tokió nem ellenzi a békekötést Oroszországgal a Kuril-szigetek hovatartozásának megvitatása és a szankciók fenntartása mellett. Japán és Oroszország máig nem írt alá békeszerződést a második világháború után. A TASZSZ orosz állami hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Kisida korábban azt mondta: Tokió továbbra is aktívan támogatja az Oroszország elleni szankciókat és Ukrajnát. Hozzátette: "nehéz helyzet alakult ki a japán–orosz kapcsolatokban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt, de Japán továbbra is szilárdan elkötelezett a területi kérdés megoldása és a békeszerződés megkötése mellett". 2022. október 7-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben a Kuril-szigeteket orosz megszállás alatt álló japán területként ismerte el.

A jelenleg közigazgatásilag az oroszországi Szahalini területhez tartozó Kuril-szigeteket a második világháború utolsó szakaszában foglalta el a Szovjetunió. A több tucat szigetből álló és több mint ezer kilométer hosszú szigetcsoportból Tokió a Hokkaidó közvetlen szomszédságában fekvő, négy legdélebbi szigetet követeli magának, amelyeket Japánban csak északi területeknek neveznek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Jekatyerina Stukina

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)