Nagy Márton: négy százalék körüli lehet az idei gazdasági növekedés
Négy százalék körüli lehet az idei gazdasági növekedés, miután a recesszióból való kilábalás tavaly megkezdődött – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Demokratában szerdán megjelent interjúban.
Az új évet illetően optimista a tárcavezető, aki hangsúlyozta, hogy leszorították az inflációt egy számjegyűre. Múlt év októberére éves alapon 7,9, decemberre pedig 6 százalék körüli szintre csökkent a mutató. Az idén éves szinten 5–6 százalék közé várja az inflációt, a további csökkentés terén azonban már a jegybanknak van dolga Nagy Márton szerint.
A mi feladatunk a növekedés helyreállítása lesz
– hangsúlyozta.
A rövid távú stratégia szerint először a fogyasztás és a beruházások élénkülését kell elérni, fontos tényező a magánberuházások ösztönzése
– mondta. A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25 százalék fölötti szinten tartsa. Ehhez a fogyasztás élénkülése mellett fontos tényező az energiaárak további konszolidációja is; az idén több mint tíz euróval tudják a szabályozói árakon keresztül lejjebb vinni az áram- és gázköltségeket – jelentette ki, megjegyezve, hogy adópolitikai eszközök is jelentős szerepet kapnak a beruházási környezetet javításában.
A hosszú távú stratégia lényege a versenyképesség biztosítása
– magyarázta a miniszter.
Ennek egyik feltétele a független energiarendszer kiépítése, ami zöld és megfizethető energiát szolgáltat. A másik a munkaerő kérdésköre, a magyar munkaerő aktivitásának további emelése. Tovább kell növelni a foglalkoztatottságot, a gazdaság visszapattanásához ugyanis minden lehetséges munkaerő-tartalékot ki kell használni. Ennek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni
– mondta.
Ha nincs szabad magyar munkaerő-kapacitás, akkor és csak akkor jöhetnek szóba a vendégmunkások
– húzta alá, megemlítve: ezért a vendégmunkások alkalmazásának szigorítását tervezi a kormány. A versenyképességet javító eszközök között említette még az infrastrukturális fejlesztéseket, a vasúti és a vízi közlekedés, illetve az úthálózatok fejlesztését. Arra is kitért, hogy uniós pénz addig van, amíg el nem éri az ország az uniós fejlettség 90 százalékát. Az uniós források végesek, azonban külföldi működő tőke mindig van, és lesz is. Ezek előnye szerinte, hogy technológiai transzfert is hoznak, ami az uniós pénzekkel nem jár együtt.
Ha el tudjuk érni, hogy működő tőke áramoljon hazánkba, és újra és újra befektessék, akkor a beruházások önmagukat termelik újra
– fogalmazott a miniszter. Egyetlen dologra kell figyelni szerinte ezen a területen, hogy a multiplikációs hatás megmaradjon, ennek pedig egyik feltétele az, hogy a kutatás-fejlesztés eredményesen működjék, például az egyetemekkel közösen létrehozott cégekben.
Ez nagy erő tud lenni
– mutatott rá Nagy Márton. Szólt arról is, hogy miként Kína és az Egyesült Államok teszi, úgy az Európai Uniónak is érdemes lenne a költségvetési hiány növekedése árán is támogatásokkal javítani saját versenyképességét.
Ha mások versenyeznek, és hét–nyolc százalékos költségvetési hiánnyal és száz százalék körüli államadóssággal futnak, akkor mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben
– mondta.
Persze ez nem jelenti azt, hogy bele kellene menni az úgynevezett költségvetési alkoholizmusba
– tette hozzá.
A miniszterelnök olyan új kormányzati struktúrát dolgozott ki, ami elősegíti a növekedés helyreállításáért folytatott munkát. A változtatások mögött tehát leginkább egy kormányfői pragmatikus szándék húzódott meg, ami azt diktálja, hogy a gazdasági kabinetet a gazdaságért felelős miniszternek kell vezetnie
– fejtette ki Nagy Márton, leszögezve: ha a miniszterelnök bízik benne, ezt ő meg is szolgálja.
Amennyiben valaki képes előre gondolkodni, profán megfogalmazás szerint ötletelni, és több, 3–4 vagy akár 5–6 lépést előre látni, akkor sikeres lesz
– jelentette ki Nagy Márton, megjegyezve azt is: fontos a piac véleménye, ám a piacnak sincs mindig igaza, ahogy a döntéshozók sem tévedhetetlenek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton
