Pesti Srácok

Tovább emelkedett a gyermekek otthongondozási díja

Tovább emelkedett a gyermekek otthongondozási díja

Január 1-jétől havi 266 800 forintra emelkedett a gyermekek otthongondozási díja (gyod) - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán az MTI-vel.

Rétvári Bence közleményében emlékeztetett: 2010-ben az önállátásra képtelen, súlyos állapotú gyermeküket otthon ápolók juttatása mindössze ennek hetede, 37 050 forint volt. Az elmúlt több mint tíz évben az ápolási díjra és a gyod-ra fordított költségvetési összeg több mint hatszorosára nőtt, és míg 2010-ben a költségvetésben 15 milliárd forint állt rendelkezésre ápolási díjra, addig ez 2024-ben már 101 milliárd forint. Az államtitkár hangsúlyozta: a gyod összegét a kormány a minimálbér emelkedésének mértékével emeli évről évre, így a juttatás folyamatosan megőrzi értékét.

Rétvári Bence felidézte, a gyod nemcsak a kiskorú gyermek után jár, hanem akár felnőttkorú gyermek után is, ha a szülei gondoskodnak róla. A gyod-ra jogosult az a szülő, aki a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen gyermekéről vagy a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. Nemcsak a szülő igényelheti az ellátást, hanem például a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó is - írta. Hangsúlyozta: a gyod segíti azokat, akik azért nem tudnak munkát vállalni, mert gyermekük folyamatos gondozást igényel, és ezért nem tudnak otthonról hosszabb időre kimozdulni.

Az államtitkár kiemelte: a kormánynak fontos a családok támogatása, a nehéz helyzetben levő családok pedig kiemelt segítségre számíthatnak. Hangsúlyozta, a kormány célja, hogy minden családot az élethelyzetének megfelelően egyre nagyobb mértékben segítsen. A háborús és szankciós gazdasági nehézségek ellenére is tovább emeljük a gyod-ot - írta.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Komka Péter)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)