Pesti Srácok

Volánbusz: az autóbusz-vezetők 56 százaléka nem vette fel a munkát hétfőn

Volánbusz: az autóbusz-vezetők 56 százaléka nem vette fel a munkát hétfőn

A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) január 28–29-ére szervezett munkabeszüntetésének második napján a hétfőre munkavégzésre vezényelt autóbusz-vezetők 56 százaléka, míg a teljes munkavállalói létszámnak 21 százaléka vett részt a sztrájkban – közölte a Volánbusz Zrt. hétfőn az MTI-vel.

A közleményben hangsúlyozták: a MÁV–VOLÁN-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások már kedden folytatódnak.

– írta a közlekedési társaság.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozták a közleményben.

A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) Facebook-oldalán megjelentek szerint hétfőn az autóbuszvezetők mellett a karbantartók is részt vettek a munkabeszüntetésben. A munkavállalói szervezet azt jelezte, hogy a sztrájk támogatottsága elérheti a 75–80 százalékot a munkavállalók körében. A SZAKSZ a tavaly december 10–11-i munkabeszüntetés után idén január 28–29-ére hirdetett újabb sztrájkot a 2024-re szóló bértárgyalások felgyorsítása érdekében.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium január 17-i tájékoztatása szerint Lázár János miniszter egy 3 éves időszakra szóló bérfejlesztési ajánlatot tett a MÁV–VOLÁN-csoport munkavállalóinak. Az ajánlat szerint a bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal – az éves bértárgyalások függvényében akár ennél is nagyobb mértékben – növekedne, míg a bérfejlesztési időszak első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére; ez átlagosan 16,8 százalékos béremelést jelent. A SZAKSZ a bértárgyalás legutóbbi, január 23-i fordulóját eredménytelennek ítélte. Az érdekképviselet a korábbi 25 százalékos, vagy fejenként havi 112 500 forintos keresetfejlesztési igényét havi 90 000 forintra módosította, amit a bértárgyalás során nem tudott a munkáltatóval elfogadtatni.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)