Pesti Srácok

Eredetileg 30 évet kaptak volna, utóbb felmentették a vádlottakat Slavko Curuvija oknyomozó szerb újságíró meggyilkolásának ügyében

Eredetileg 30 évet kaptak volna, utóbb felmentették a vádlottakat Slavko Curuvija oknyomozó szerb újságíró meggyilkolásának ügyében

Felmentette a Slavko Curuvija ellenzéki oknyomozó újságíró 1999-es meggyilkolásával vádolt férfiakat a belgrádi fellebbviteli bíróság pénteken. Ugyanez a bíróság 2020-ban felfüggesztette a Radomir Markovic, Milan Radonjic, Miroslav Kurak és Ratko Romic ügyében született elsőfokú ítéletet, és egyben új eljárást rendelt el.

A 2019-es elsőfokú ítéletében a belgrádi különleges bíróság 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Radomir Markovicot, a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának korábbi vezetőjét és egyik alárendeltjét. A két feltételezett végrehajtót akkor egyenként húsz év börtönnel sújtották. A felmentő ítélet szerint az ügyben számos szabálytalanság történt, és a bemutatott bizonyítékok alapján nem volt megállapítható, hogy a vádlottak szervezett bűnözői csoport tagjai lettek volna, ahogyan az sem nyert bizonyítást, hogy ki, mikor és hol vett részt a bűncselekmény előkészítésében. Az ügyészség azt sem tudta alátámasztani, hogy az újságíró meggyilkolására egy meg nem nevezett, magas rangú állami tisztségviselő adott parancsot.

Slavko Curuvija az 1990-es években, a kommunista rendszer összeomlását követően alapította az első magánkézben lévő napilapot Szerbiában. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjének bírálójaként vált ismertté; a többi között pellengérre állította a szerb biztonsági erőket túlkapásaik miatt a többségében albánok lakta Koszovóban. Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)