Pesti Srácok

Fülöp Attila: fel kell számolni a kommunista intézményi beidegződés lenyomatait

Fülöp Attila: fel kell számolni a kommunista intézményi beidegződés lenyomatait

A gondoskodáspolitikában végleg fel kell számolni az államszocialista, kommunista időkből ránk maradt intézményi beidegződés lenyomatait – jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán, a Gyöngyház Egyesület támogatott lakhatás házavató ünnepségén, Egerben. Fülöp Attila azt mondta: az államszocialista idők legnagyobb gondoskodáspolitikai bűne, hogy a közgondolkodásból kiirtotta a gondoskodásra szorulók iránti társadalmi felelősségvállalást, a velük való törődést, amely pedig az élet természetes része.

– tette hozzá. Jelezte: az elmúlt években csaknem ötezer ilyen férőhelyet hozott létre a kormány, ahol az intézményinél lényegesen jobb életminőség és az önálló életvitel lehetősége várja a gondozottakat.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg az államtitkár, aki kitért arra is, hogy Egerben a Gyöngyház Egyesület 402 millió forintnyi uniós és állami támogatásból négy ingatlant vehetett birtokba, amelyekkel 18 fogyatékkal élő ember sorsát változtatja meg. Az egyesület az épületekben olyan környezetet teremt, ahol a lakók teljes értékű életet élhetnek. Kiemelte: ilyen fejlesztések a Széchenyi 2020 támogatási program keretében nem csupán Egerben és Heves vármegyében, de az ország számos pontján történtek, így összesen mintegy 16 milliárd forintból 34 helyszínen 711 férőhely jött létre.

Juhász Attila Simon, a vármegyei közgyűlés elnöke arról beszélt: a Gyöngyház Egyesület ezzel a programmal megmutatta, miről is szól a civil lét. Egerben három lakóotthont és egy nappali foglalkoztatót működtetve esélyt teremtenek autizmussal, illetve értelmi akadályozottsággal élők számára.

– mondta.

Farkas Attila (Egységben a Városért Egyesület), Eger alpolgármestere rámutatott: a támogatott lakhatást biztosító otthonok hiánypótló szolgáltatást nyújtanak a vármegyeszékhelyen.

– tette hozzá.

– jegyezte meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.