Pesti Srácok

Görögországban a tavalyi súlyos vonatbaleset első évfordulójára emlékeztek – Felelősöket máig nem neveztek meg

Görögországban a tavalyi súlyos vonatbaleset első évfordulójára emlékeztek – Felelősöket máig nem neveztek meg

Görögországban az állam történetének legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének első évfordulójáról emlékeztek meg szerdán: az egy évvel ezelőtti, emberi mulasztás okozta balesetben 57 ember vesztette életét, 180-an pedig megsérültek, és a felelősöket máig nem nevezték meg.

Az évfordulóra a közszolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezete (ADEDY) sztrájkot hirdetett, országszerte több tüntetést tartanak. Egész nap nem közlekednek a vonatok, a metrók, a taxik és a kompok. Délelőtt az ország összes templomában 57 harangütéssel emlékeztek az áldozatokra. Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő "nemzeti traumának" és "kollektív kudarcnak" nevezte a szerencsétlenséget.

– írta közleményében a miniszterelnök, akit egy éve komoly bírálatok értek amiatt, hogy nem kezelte megfelelően a balesetet. Az első évfordulón Micotákisz ígéretet tett arra, hogy a felelősöket meg fogják büntetni.

PestiSracok facebook image

Tavaly február 28-án röviddel éjfél előtt egy Athénból az ország északi részébe, Szalonikibe tartó személyvonat és egy Szalonikiből Láriszába tartó tehervonat ütközött össze az ország középső részén, a Tempi-völgyben. Az ütközést megelőző 19 percben a két szerelvény ugyanazon a sínen közlekedett egymás felé tartva, és ezt semmiféle riasztórendszer nem jelezte.

– közölte az ADEDY.

A vasúti katasztrófa megrengette egész Görögországot, ahol eleve rengeteg bírálat éri a közszolgáltatások leromlott, elhanyagolt állapotát. A baleset után tízezrek vonultak tiltakozni az utcákra, a Hellenic Train vasúttársaság székhelyének homlokzatára vérvörös festéket fröcsköltek. Még a tragédia napján a rendőrség bejelentette, hogy őrizetbe vették Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét, aki elismerte, hogy mulasztást követett el, de aztán gyorsan a figyelem központjába került az, hogy a görög hatóságok nem korszerűsítették megfelelően a forgalomirányítási és a biztonsági rendszereket annak ellenére, hogy erre a célra eurómilliókat különítettek el. A balesettel összefüggésben a vasúttársaság 34 alkalmazottja ellen indult eljárás, közülük ketten vannak jelenleg őrizetben halált okozó mulasztás gyanújával. A jogi eljárás azonban lassan halad előre, az áldozatok hozzátartozói saját szakértőket fogadtak fel a baleset körülményeinek kivizsgálására, mert sokan úgy látják, a nyomozók fontos bizonyítékokat figyelmen kívül hagytak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Jórgosz Vicarasz

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.