Pesti Srácok

Illetékesség hiányában lezárta a svéd ügyészség a vizsgálatát az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Illetékesség hiányában lezárta a svéd ügyészség a vizsgálatát az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Lezárta a svéd ügyészség az Északi Áramlat és Északi Áramlat–2 gázvezetékeknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége az ügyben – jelentették be a svéd hatóságok szerdán.

Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Kiemelte, hogy nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről. Korábban Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket azok majd bizonyítékként tudnak felhasználni.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat–2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mindezidáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért. A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat–1 2012-től működött, az Északi Áramlat–2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd partiőrség

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)