Pesti Srácok

Király Nóra: a cél, hogy 2025-ig minden vármegyében legyen áldozatsegítő központ

Király Nóra: a cél, hogy 2025-ig minden vármegyében legyen áldozatsegítő központ

Az Igazságügyi Minisztérium egyik kiemelt feladata az áldozatsegítő központok működtetése, ezért a cél az, hogy 2025-re minden megyei jogú városban, illetve vármegyében legyen áldozatsegítő központ – közölte Király Nóra, a tárca miniszteri megbízottja csütörtökön, a Kecskeméti Áldozatsegítő Központban.

Király Nóra országjárása kecskeméti állomásán arról beszélt, hogy januárban a zalaegerszegi átadót követően tizenháromra emelkedett az országban az áldozatsegítő központok száma. Ezen kívül három áldozatsegítő pont, illetve egy éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonal is működik annak érdekében, hogy senki ne maradjon segítség nélkül, ha bűncselekményt követnek el ellene. Hangsúlyozta: miniszteri megbízottként meglátogatja valamennyi áldozatvédelmi központot, hogy átláthassa működésüket, személyesen ismerhesse meg az egyes központokban folyó munkát, a felmerülő problémáikat és a megoldandó feladataikat. Király Nóra kiemelte: az Igazságügyi Minisztériumnak már 140 együttműködési megállapodása van különféle állami szervekkel és cégekkel, illetve civil és segélyszervezetekkel.

– fogalmazott. A miniszteri megbízott a "jelenlegi és jövőbeni együttműködések az áldozatsegítés még hatékonyabb megvalósítása érdekében" témában tartott zártkörű egyeztetést követő tájékoztatón elmondta: a megbeszélés egyik kiemelt témája a kiberbűnözés volt, amely napjainkban a legelterjedtebb bűncselekménnyé kezd válni. Szólt arról, hogy a minisztériumban külön munkacsoport jött létre a kiberbűnözés megfékezése és visszaszorítása, továbbá a segítségnyújtás érdekében. Király Nóra arról is beszámolt, hogy a kecskeméti önkormányzattal egy lehetséges együttműködésről is egyeztettek, amelynek keretében a családok védelmében egy, "az óvodáskorban elinduló edukálással" lépnének fel a kiberbűnözés ellen.

PestiSracok facebook image

Engert Jakabné (Fidesz–KDNP), Kecskemét alpolgármestere elmondta: az online térben zajló bűncselekmények elleni együttműködésben egy "prevencióra épülő programsorozat" módszertanának kidolgozásában vállalnának szerepet. A kiberbűnözés ugyanis napjainkban már minden korosztályt érint, és egy város vezetésének nagy felelőssége van abban is, hogy megvédje lakóit az áldozattá válástól – fogalmazott. Az alpolgármester elmondta: örömmel vették a Kecskeméti Áldozatsegítő Központ kialakításának tervét, és az elmúlt négy évben sikerült a város segítő szervezeteivel egy nagyon jól működő rendszert, áldozatsegítő szolgálatot felépíteni. Az együttműködésnek köszönhetően a központhoz fordulók vagy rögtön szakmai segítséget kapnak, vagy iránymutatást arra, hogy ügyük milyen intézményhez, szervhez tartozik.

A zártkörű megbeszélésen részt vett mások mellett Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára; Kovács Ernő, Bács-Kiskun vármegyei főispán; Szeberényi Gyula Tamás és Salacz László, a térség fideszes országgyűlési képviselői; Barta Gábor, a Kecskeméti Áldozatsegítő Központ koordinátora; Temesvári Ágnes, a Család- és Gyermekjóléti Központ szolgálatvezetője; és Rigó Orsolya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Régió regionális vezetője is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.