Nem a jégkármérséklők miatt volt két éve durva aszály az Alföldön
A gazdálkodók körében, akiknek a katasztrofális aszály húsbavágó károkat okozott, az terjedt, hogy az országos agrárkamara milliárdos költséggel telepített jégkármérséklő rendszerének működése idézte elő azt a bizarr helyzetet, hogy gyakorlatilag az Alföld egy széles sávjában szinte szétnyíltak a felhők két évvel ezelőtt – írja a Szeged.hu. Az ELTE kutatói közlyményben bizonyították, hogy maguk a gazdák idézték elő azt a bizarr nyarat két évvel ezelőtt, az intenzív talajműveléssel.
A portál felidézi, két évvel ezelőtt a durva aszály idején alakult ki az a hiedelem, hogy az ezüst-jodidok szétlövik a felhőket, azaz a jégkármérséklő rendszer miatt nem esik az eső. Az ELTE kutatói most közleményben cáfolták ezt, kiemelve,
az intenzív talajművelés miatt olyan vízzáró réteg keletkezett a talajban, ami a felszín közeli párás légréteg kialakulását akadályozta, ami pedig a zivatarok kialakulásának a feltétele.
Kiemelték,
a vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső 20–30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, így csökken annak esélye, hogy a maradék elpárolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban lévő légrétegekben lévő nedvesség így nem jut le a talajra.
Forrás: szeged.hu; fotó: MTI
