Pesti Srácok

Szakad az EPP Ursula miatt – A francia jobbközép nem támogatja Von der Leyent, hogy még egyszer Brüsszel trónjára ülhessen

Szakad az EPP Ursula miatt – A francia jobbközép nem támogatja Von der Leyent, hogy még egyszer Brüsszel trónjára ülhessen

A francia ellenzéki jobbközép Köztársaságiak (LR) júniusban megválasztandó európai parlamenti képviselői ellenezni fogják, hogy Ursula von der Leyen második mandátumot kapjon az Európai Bizottság élén, még akkor is ha valószínűleg ő lesz a politikai családjuk, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje - közölte kedden a párt listavezetője.

"Nem fogjuk őt támogatni a közelgő választáson, mert úgy véljük, hogy a teljesítménye nem felel meg annak, amit Európa jelenleg elvár" - mondta Francois-Xavier Bellamy kedden a France Inter francia közrádióban. A júniusi európai parlamenti választásokon megújul az EU fő intézményeinek, köztük az Európai Bizottságnak a személyi összetétele. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Berlinben hivatalosan bejelentette, hogy szeretné elnyerni a megbízatást egy újabb ciklusra. A bizottsági elnök nem sokkal azután szólalt meg, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) végrehajtó bizottsága egyhangúlag támogatását fejezte ki egy újabb brüsszeli megbízatásához. Az EPP - amelynek tagja a francia LR is - adja jelenleg a legtöbb állam- és kormányfőt az EU-ban, és a közvélemény-kutatások szerint várhatóan az élen fog végezni a júniusi európai parlamenti választásokon. A francia LR-nek jelenleg nyolc EP-képviselője van, míg a német CDU-nak 29, s ez az arány a felmérések szerint nem is fog jelentősen változni.

Az LR már 2019-ben sem támogatta a német politikust - emlékeztetett François-Xavier Bellamy, aki szerint Ursula von der Leyen "Emmanuel Macron jelöltje" volt, és első mandátuma idején túl közel állt a francia elnökhöz. Megemlítette, hogy az Európai Bizottság elnöke rendszeresen részt vett a francia elnöki párt, a Reneszánsz nyári egyetemein. Az LR mindenekelőtt a szerintük túlságosan is az ökológiára koncentráló európai politikát bírálja, az úgynevezett "zöld paktumot", amelyet a francia kormány elfogadott, s a amely ellen Európa több országában tüntetnek a gazdák. Az Európai Néppárt nyomására Ursula von der Leyen ugyanakkor mandátuma végén lemondott bizonyos célkitűzésekről a növényvédőszerek használatának csökkentését illetően.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.