Szijjártó Péter: Európának szüksége van a keleti beruházásokra
Az Európai Uniónak nagy szüksége van a keleti beruházásokra és a keleti irányú kereskedelemre is; ha a közösség akadályokat gördít ezek elé, akkor még tovább fog veszíteni a globális gazdasági súlyából – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Brüsszelben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU–indiai–csendes-óceáni miniszteri fórumot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során teljességgel új realitás jött létre a világrendben: a krízisek nyomán új korszak kezdődött, amelyben a világgazdaság súlypontja nyugatról keleti irányba tolódott el. Aláhúzta: ezt mutatja az is, hogy míg korábban a globális beruházások 70–80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és a maradék 20–30 százalékot keletiből, addig mára ez az arány megfordult. Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati vállalatok mára minden eddiginél szorosabban függenek egymástól.
Persze, ezt egyesek negatív jelenségként írják le. Én azt gondolom, hogy ez egy jó, ez pozitív jelenség
– mondta.
Nagyon fontos az, hogy ebben az új időszakban, ebben az új korszakban Európa jól találja el a választ, mert ha rossz választ ad erre az új realitásra, akkor a jelenleginél is sokkal súlyosabb problémákat tud magának okozni gazdaságilag
– tette hozzá. Kiemelte, hogy jelenleg a realista és az ideológiai megközelítés küzd egymással, és az utóbbi támogatói a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztásán dolgoznak, ami azonban szavai szerint teljesen ellentétes lenne az európai érdekekkel.
Ez a megközelítés küzd a valósággal, a valósággal akar szembe menni. De van egy realista megközelítés is, amely két lábbal áll a földön, a valóságot veszi alapul, és azt mondja, hogy minden eddiginél szorosabb kelet–nyugati gazdasági együttműködésre van szükség
– közölte. Szijjártó Péter leszögezte, hogy ma Európának nagy szüksége van a keleti beruházásokra, valamint a keleti irányú kereskedelemre, különös tekintettel arra, hogy az ázsiai beszállítók nélkül nem lenne lehetséges az elektromos átállás a kulcsfontosságú szektornak számító autóiparban.
Ha Európa elbarikádozza magát a keleti beruházásoktól, akadályokat gördít a keleti kereskedelem elé, akkor még tovább fog veszíteni az Európai Unió a gazdasági súlyából
– figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy Kína mára megelőzte a kontinenst a bruttó hazai termék (GDP) rangsorában. Megerősítette, hogy a kormány az idei magyar soros EU-elnökség idején lépéseket kíván tenni a konnektivitás, az összeköttetések irányába, ezért fel szeretnék gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a délkelet-ázsiai államokkal, Indonéziával, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel.
Miközben mi itt, Európában el voltunk foglalva a saját nyűgjeinkkel és a saját idejétmúlt, ideológiailag erőltetett vitáinkkal, addig a délkelet-ázsiai térségben létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége
– jelentette ki. Tájékoztatása szerint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) országai a globális GDP mintegy 29 százalékát adják.
Tehát így az Európai Uniónak az lenne az érdeke, hogy ezzel a szabadkereskedelmi övezettel a lehető legszorosabb együttműködést alakítsa ki
– fogalmazott.
A miniszter úgy vélte, hogy oda nem illő dolgokat nem kell belekeverni a gazdasági együttműködésbe, azaz ha az EU "politikai, ideológiai kioktatási szándékkal" szeretné megkötni ezen szabadkereskedelmi megállapodásokat, akkor abba a partnerek nyilvánvalóan nem fognak belemenni. A miniszter a keleti nyitás politikájának sikerét méltatta, rámutatva, hogy amennyiben a kormány engedett volna a "nyomásgyakorlásnak, lebeszélési kísérleteknek", akkor hazánk hatalmas növekedési lehetőséget hagyott volna ki, minthogy az utóbbi években már rendre Kínából és Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Tudatta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 75 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a délkelet-ázsiai országok között, a térségből érkező beruházások pedig segítik a hazai gazdaságnak a dimenzióváltását, és garantálják a növekedési pálya fenntartását.
Magyarország a bizonyíték arra, hogy a kelet-nyugati együttműködésből igenis lehet nagyon komoly előnyöket kihozni
– összegzett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
