Szijjártó Péter: Magyarország nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését
Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését az Európai Uniós külügyi tanácsülésén, ennek megfelelően tehát nem is születhetett ilyen döntés – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülés utáni sajtóértekezletén a közel-keleti napirendi pont kapcsán rendkívül feszült, a személyeskedés határát sokszor súroló vitáról számolt be, amelynek során nem született megállapodás a több tagállam is által szorgalmazott, izraeli telepesekkel szembeni szankciókról, amelyek elfogadását tájékoztatása szerint hazánk továbbra sem támogatja.
Kezdetben volt egy-két – és most ezt szó szerint értem, hogy egy-két – másik ország is, amely hozzánk hasonló álláspontot képviselt. Nekik idővel megváltozott az álláspontjuk – maradjunk ennyiben –, vagy finomodott az álláspontjuk, igazodott a többségéhez, és így Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését, így erről döntés ma nem is születhetett
– mutatott rá. Hangsúlyozta: egy ilyen lépés további feszültségeket szítana egy terrortámadást szenvedett országban, amely jelenleg komoly terrorellenes műveletet hajt végre, ennek a sikere pedig nemcsak izraeli, hanem egyben globális érdek is.
Ezt a terrortámadást szenvedett országot gyengítené, hogyha állampolgáraival szemben szankciókat foganatosítanánk
– vélte, hozzátéve, hogy az intézkedéssel fokozódhatna a feszültség Ciszjordániában is, ahova adott esetben így akár át is terjedhetnének a harcok.
Szerintem ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Újabb, feszültséget generáló döntésre semmifajta szükség nincs, az kifejezetten veszélyeztetné a Közel-Kelet és ezáltal Európa biztonságát is
– közölte. Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány ugyanakkor újabb szankciókat sürgetett a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel szemben.
Ebben egyetértés látszott, azonban több tagország összekötötte ezt a két kérdést, számomra teljesen elfogadhatatlanul, és azt az álláspontot képviselték, hogy a két uniós döntés nem történhet meg egymás nélkül. Ez szerintem elfogadhatatlan álláspont. (...) A Hamász és az izraeli telepesek közé egyenlőségjelet tenni, az súlyos Izrael-ellenességre szolgáltat bizonyítékot. Tehát mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a Hamászt a lehető legsúlyosabb szankciókkal kell sújtani, a telepesek szankciós listára helyezése viszont nem indokolt
– fűzte hozzá. A miniszter végül érintette Libanon helyzetét is, kiemelve, hogy ma a legfontosabb feladat a fegyveres konfliktus kiszélesedésének megakadályozása, ugyanis amennyiben az átterjed a térségbeli államokra, akkor a harcok nem fognak megállni az adott ország határánál, hanem lángba boríthatják a teljes Közel-Keletet, ez pedig Európa biztonságára is súlyos kihatással lehetne.
Ezért azt kezdeményeztem, azt szorgalmaztam, hogy a legitim libanoni kormány kapjon meg minden támogatást az Európai Unióból annak érdekében, hogy el tudják kerülni az izraeli–libanoni határon a fegyveres összetűzések oly mértékű elmérgesedését, hogy az a háború továbbterjedését jelenthesse
– mondta. Arra is kitért, hogy Magyarország természetesen egyetért azzal, hogy minden egyes háborúban nagyon lényeges a civilek védelme; ennek jelenként a kormány eddig már félmillió dollárnyi segítséget nyújtott Egyiptomnak és a jeruzsálemi latin patriarkátusnak a polgári lakosság megóvására.
Természetesen szorgalmazzuk a túszok azonnali szabadon engedését. Ennek tekintetében semmifajta feltételt nem fogadunk el, egy reális megállapodást kell tető alá hozni, és remélem, hogy a katariaknak és az egyiptomiaknak mindez majd sikerül is
– összegzett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
