Szijjártó Péter: rekordot döntött tavaly a magyar-török kereskedelmi forgalom (Videó)
Csúcsot döntött tavaly a kereskedelmi forgalom Magyarország és Törökország között, és a felek fontos lépéseket tettek a gazdasági kapcsolatok további erősítésének érdekében – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.
A tárcavezető a magyar-török kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság alakuló ülését követően arról számolt be, hogy Törökország Európa egyik legnagyobb gazdasága, így a vele folytatott együttműködés egyértelműen Magyarország nemzeti érdeke. Kiemelte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly 4,3 milliárd dollár volt, ami 18 százalékos növekedést és egyben új rekordot jelent.
Újabb lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, amelyet Erdogan elnök úr helyezett elénk, s ez úgy szól, hogy hatmilliárd dollárra kell rövid időn belül növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat
– mondta. Szavai szerint emellett 29 százalékos bővüléssel megdőlt a törökországi magyar export rekordja is, ami nagyban hozzájárult a teljes kivitel 150 milliárd eurós értékű új csúcsának beállításához is.
Ráadásul a kereskedelmi mérleg 9,3 milliárd euró plusszal zárt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ledolgoztuk a külkereskedelmi veszteséget, amelyet 2022-ben az energiaemelkedés okozott számunkra
– tudatta. Szijjártó Péter, akit tizenegy magyar cégvezető kísért el a találkozóra, ezt követően hangsúlyozta, hogy a 2023-as év a nagy magyar vállalati sikerekről szólt a török piacon.
Erre példaként említette, hogy rövidesen megkezdi a termelést a Medicor ankarai orvosi műszergyára, az Állami Nyomda is szerepet kapott az új török útlevél kidolgozásában és gyártásában, továbbá a Hell tavaly 19 millió doboz energiaitalt, míg a Hunland mintegy 71 ezer szarvasmarhát adott el az országban. Ezen felül egy török-magyar hadiipari vegyesvállalat jött létre a honvédség 400 harci járműre vonatkozó megrendelésének teljesítése céljából, a V-Híd pedig szövetséget kötött a legnagyobb török vasútépítő vállalattal, hogy minél több vasútépítési projektben vehessenek részt közösen Európában és azon kívül – sorolta. Mindezeket fontos eredménynek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy a gazdasági kapcsolatokat az energetikai együttműködés helyezi majd új dimenzióba.
Jó hírnek nevezte, hogy véglegesítették a földgázvásárlási szerződés szövegét, az MVM így aláírhatja a szerződést a BOTAS-sal, amelynek alapján a második negyedévben megindul a szállítás Törökországból Magyarországra, idén 275 millió köbméternyi mennyiségben.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország a legelső olyan, Törökországgal nem közvetlenül szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportál
– jegyezte meg. Majd az energetikai együttműködés kapcsán bejelentette azt is, hogy a Mol és a TPAO török olajvállalat az eddigi stratégiai együttműködésükre alapozva megkezdi a Törökország délkeleti részén nemrégiben feltárt új kőolaj- és földgázlelőhelyek közös kitermelésének előkészítését. Illetve átfogó nukleáris energetikai együttműködés indul a két állam között, amelyre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon és Törökországban is azonos technológiával épül jelenleg atomerőmű – közölte.
A miniszter végül arra is kitért, hogy júliustól hazánk fogja betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztét, és az egyik fő prioritás az EU-török vámunió modernizálását és kiterjesztését célzó munka felgyorsítása lesz.
Ez részben európai gazdasági érdek, részben a mi saját nemzetgazdasági érdekünk
– vélekedett. Valamint üdvözölte, hogy közel van a légiközlekedési egyezmény módosítása olyan módon, hogy annak nyomán jelentősen nőhessen a Budapestet Isztambullal és Ankarával összekötő járatok száma.
Ezzel megteremtjük a lehetőségét a közvetlen elérés még intenzívebbé tételének, amely pedig mindig segít a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésében
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
