Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Törökország kulcsszereplő Magyarország és az EU biztonságának szempontjából is

Szijjártó Péter: Törökország kulcsszereplő Magyarország és az EU biztonságának szempontjából is

Magyarország és az Európai Unió biztonságának szempontjából is kulcsszereplő ma Törökország, amely nélkül lehetetlen lenne a közösség előtt tornyosuló kihívások leküzdése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Hakan Fidannal közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország és az Európai Unió biztonságának szempontjából is kulcsszereplő ma Törökország, amely nélkül lehetetlen lenne a közösség előtt tornyosuló kihívások leküzdése.

– mutatott rá. Kiemelte, hogy az EU-nak különösen nagy szüksége van Törökországra az erősödő migrációs nyomással szembeni fellépésben.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Majd kitért arra is, hogy a törökhöz hasonlóan a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy haza kell térniük a bevándorlóknak, amint azt a biztonsági körülmények lehetővé teszik.

Szijjártó Péter az energiabiztonságról szólva leszögezte, hogy hazánk földgázellátása nem biztosítható a legfontosabb és egyik legmegbízhatóbb tranzitpartnernek számító Törökország nélkül, miután afelől érkezik az import döntő hányada.

– mondta. Érintette a törökök terrorellenes harcát is, amelynek szavai szerint a jelenlegi globális terrorfenyegetés közepette hatalmas jelentősége van. A gazdasági együttműködés kapcsán pedig leszögezte, hogy Európának szüksége van a Törökországhoz hasonló partnerekre, a szorosabb együttműködéssel pedig talán vissza lehetne szerezni az utóbbi évek során elveszített versenyképességét a kontinensnek.

– tette hozzá. A miniszter végül az ukrajnai háborúra is kitért, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a transzatlanti világ "egyfajta háborús pszichózisban szenved, és csak nagyon kevesen veszik maguknak a bátorságot, hogy a béke mellett érveljenek", a NATO-ban is csak Magyarország és Törökország tesz így.

– jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az eddigi egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankarához kötődik. Valamint üdvözölte, hogy Törökország is azok közé tartozik, akik a józan észt előtérbe helyezve rendre kiállnak azon korábbi NATO-döntés mellett, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

– tudatta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.