Pesti Srácok

Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak – Amerikai szerző könyve a magyar politikáról

Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak – Amerikai szerző könyve a magyar politikáról

Washingtonban, a magyar nagykövetségen a CPAC, amerikai konzervatív találkozó csütörtöki kísérőrendezvényeként bemutatták Shea Bradley-Farrell amerikai szerző magyar politikáról szóló könyvét, amelynek címe: Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak.

A szerző a Counterpoint Institute elnöke, egyben az Alapjogokért Központ vezető munkatársa a magyar történelmi gyökereket is bemutatja, valamint a magyar példát ajánlja a nyugati országok figyelmébe a konzervatív értékek politikai gyakorlatba való átültetését tekintve. A könyvbemutatón Takács Szabolcs, Magyarország nagykövete az amerikai vendégek előtt a magyarok túlélés melletti folyamatos akaratát hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a magyarok a történelem különböző időszakaiban, a mongolok, az oszmánok, a Habsburgok, valamint a XX. században a nácik és kommunisták ellen is harcoltak a túlélésért. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a konzervatív értékek melletti koalícióépítés szükségességét hangoztatta, és kiemelte, hogy ezen értékek a progresszív erők támadása alatt állnak. Szánthó Miklós a magyar közmédiának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy miután a hagyományos értékek elleni támadás "globális a globalisták részéről, ezért válaszként meg kell teremteni az antiglobalisták nemzetközi globális koalícióját". Az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken szólal fel a CPAC-en.

A magyar nagykövetségen tartott CPAC-eseményen részt vett több ismert amerikai politikai személyiség, többek mellett Kari Lake arizonai politikus, akinek a neve a napokban felmerült Donald Trump lehetséges alelnök-jelöltjeként, és ott volt Ken Paxton, Texas igazságügyi vezetője, a szövetségi állam főügyésze. Kari Lake úgy fogalmazott, hogy miközben Magyarország a túlélés történelmére mutat példát, addig az Egyesült Államok jelenleg folytat harcot a túlélésért, ezért azt szeretné, ha a magyar politikai bizonyos elemeit az Egyesült Államokban is megvalósítanák.

A CPAC (Conservative Political Action Conference) az amerikai konzervatív erők hagyományos, és legnagyobb létszámú találkozója 60 éves múlttal. A 2024-es esemény szerdán nemzetközi csúcstalálkozóval kezdődött, csütörtökön és pénteken jórészt amerikai politikusok és közéleti személyiségek fejtik ki gondolataikat. Szombaton Donald Trump mond beszédet, ami egybeesik a dél-karolinai republikánus előválasztás napjával.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.