Bóka János: a magyar soros EU-elnökség egyik legfontosabb feladata lesz, hogy biztosítsa az intézményi tevékenység folytonosságát
A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Unió júliusban fél évre hivatalba lépő magyar soros elnökségének egyik legfontosabb feladata lesz, hogy az unióban biztosítsa az intézményi tevékenység folytonosságát és azt, hogy az EU az intézményi átmenet időszakában is reagálni tudjon az előtte álló kihívásokra – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Fileleftérosz című ciprusi lapban megjelent interjúban.
A miniszter vasárnapi Facebook-bejegyzésében közölte, hogy az interjút ciprusi útján adta a lapnak. Elmondta, hogy az elnökségi előkészületek jegyében igyekszik minden uniós tagállamot felkeresni.
A tapasztalatcsere annál inkább is jelentős, mert nem sokkal Magyarország után (2026 első felében) Ciprus lesz az unió soros elnöke
– emelte ki. Bóka János a bejegyzésben hangsúlyozta: Magyarország elnökségi prioritásai a Spanyolországgal és Belgiummal közösen kidolgozott, az uniós tanács által is elfogadott trióelnöki programon alapulnak. Ezek a prioritások az Európai Unió gazdasági versenyképességét, a demográfiai kihívásokat, illetve a migrációt, főként annak külső dimenzióját helyezik fókuszba. A kohéziós politika félidős felülvizsgálatának feladata is a magyar elnökségre vár, továbbá a kormány kiemelt feladatként tekint az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére, az európai védelmi iparra alapozva. További fontos feladatnak nevezte az interjúban a jövő évi EU-költségvetés elfogadását, amely szintén kihívást jelent az intézményi átmenet fényében. A bővítés Magyarország EU-politikájának egyik központi eleme, és ebben a vonatkozásban fontosnak tartja, hogy a folyamat objektív és kiegyensúlyozott legyen mind a keleti – Ukrajnát, Moldovát és Georgiát érintő –, mind a nyugat-balkáni vonalon.
Az Európai Unió komoly geopolitikai és geostratégiai kihívásokkal néz szembe
– hangsúlyozta a Facebook-bejegyzésben Bóka János, hozzátéve, hogy "az EU láthatóan elveszítette befolyását nemcsak globálisan, hanem a Közel-Keleten, sőt, a közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon is".
Ezen változtatni kell, az Európai Uniónak önállóan fel kell tudnia mérnie a stratégiai érdekeit, majd olyan módszereket és eszközöket kell találnia, amelyek alkalmasak ezen érdekek érvényesítésére
– szögezte le.
Mi az Európai Uniót az együttműködés platformjának tekintjük, amely a tagállamokat együtt erősebbé tehetné
– húzta alá Bóka János. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, szemléletváltásra van szükség. Ezt az igényt az európai parlamenti választások eredménye is meg fogja mutatni.
Úgy gondolom, hogy a választások után az Európai Parlamentben jelentős jobbra tolódást fogunk látni, ami szükségessé teheti a jelenlegi intézményi ciklusban elfogadott politikák újraértékelését
– fogalmazott. Ciprus vonatkozásában Bóka János az interjúban kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatok figyelemre méltóan fejlődnek.
Számos olyan kérdést látok, ahol az érdekeink megegyeznek: a versenyképesség, a kohézió, a biztonság- és védelempolitika, az európai védelmi ipar, a migráció, és az unió bővítése melletti elköteleződés
– írta a Facebook-bejegyzésben. Az interjúban hozzátette: számos magyar dolgozik Cipruson, és a szigetország az egyik fő célpontja a magyar tőkebefektetéseknek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
