Pesti Srácok

A politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendeletet fogadott el az EU

A politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendeletet fogadott el az EU

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendeletet, melynek célja az információk meghamisítása és a választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelem.

A brüsszeli közlemény szerint a rendelet meg fogja könnyíteni a politikai hirdetések felismerését, a hirdetők valódi kilétét és azt, hogy a hirdetés célzott-e, megkönnyítve ezzel a döntéshozatalt. Ellenállóbbá kívánja tenni a választási és népszavazási kampányokat a beavatkozással szemben, és keretet biztosít a politikai szereplők számára, hogy könnyebben hirdethessenek az EU egész területén. Az új szabály értelmében a hirdetéseken egyértelműen fel kell majd tüntetni azok politikai és célzott jellegét. Megkönnyíti a tájékozódást arról, hogy ki fizeti és mennyibe került a hirdetés, illetve melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat nyilvános online adattárban fogják tárolni. Az európai demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás korlátozása érdekében a választásokat vagy népszavazásokat megelőző három hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni. Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehet majd a személyekről összegyűjtött személyes adatokat felhasználni, ha ehhez az érintettek kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták. A személyes adatok különleges kategóriái, például az etnikai hovatartozás, a vallás, a szexuális irányultság vagy a kiskorúak adatai nem használhatók fel. A szabály csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik. Nem érinti azok tartalmát, sem a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat. Nem vonatkozik továbbá a személyes nézetekre, politikai véleményekre, illetve a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációra.

– tájékoztatott az uniós tanács.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!