Pesti Srácok

A Szuverenitásvédelmi Hivatal visszautasítja a Velencei Bizottság vádjait

A Szuverenitásvédelmi Hivatal visszautasítja a Velencei Bizottság vádjait

A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált - írta a Szuverenitásvédelmi Hivatal csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint olvasható, a Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Ezt követően március 18-án nyilvánosságra hozta a törvényről alkotott véleményét. A Velencei Bizottság a magyar fővárosban megbeszélést folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével is, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, hogy a Bizottság a magyar állami szerveken és ellenzéki politikusokon kívül milyen más szereplők bevonásával és milyen szempontok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását - írták. A hivatal úgy fogalmazott: "a testület által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált".

- írták. Mint olvasható, a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedése, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a Hivatalt nem ruházta fel. Ezen felül a Velencei Bizottság kifogásolja azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel azonban a Hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség. A Velencei Bizottság jelentése elfogult, hiszen olyan magyar joggyakorlatokat is megkérdőjelez, mint például a köztársasági elnök megválasztásának menete, holott korábban ezzel a több évtizedes gyakorlattal szemben nem emeltek kifogást. A jelentésből továbbá az is következik, hogy a bizottság elvitatja Magyarországtól a szabad intézményalapítás jogát.

PestiSracok facebook image

- zárta közleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)