Pesti Srácok

Áder János: Orbán Viktor sosem szólt és nem is szólhat bele a kegyelmi ügyekbe

Áder János: Orbán Viktor sosem szólt és nem is szólhat bele a kegyelmi ügyekbe

A bicskei ügyben hozott kegyelmi döntésről, az a körül kialakult botrányról, a kegyelmi ügyek meghozatalának hátteréről, valamint a saját elnöki ciklusában adott kegyelmi ügyekről is beszélt pénteken Áder János a Kossuth rádiónak adott interjújában. A volt köztársasági elnök arra is kitért, hogy a kegyelmi kérdések "kétszereplős eljárások, amelyben harmadik félnek nem osztottak lapot".

A korábbi államfő a Kossuth rádióban a bicskei pedofil ügyben érintett igazgatóhelyettes ügyével kapcsolatban elmondta: Novák Katalin ugyanolyan jogi környezetben döntött a kegyelmi eljárásról, ahogy korábban ő vagy Göncz Árpád tették.

– jegyezte meg Áder János, hangsúlyozva, hogy ezek emberi szempontok. Áder János a műsorban több konkrét esetet is felhozott saját ciklusából, milyen szempontok motiválhatják az államfőt egy kegyelmi ügyben meghozott döntéskor. Az egyik ilyen egy közlekedési baleset volt, amelyben egy fiatalember hibája miatt meghalt valaki. Az illető az ítéletet követően többször is öngyilkosságot kísérelt meg, végül mindkét karját amputálni kellett. A kegyelem tárgya az volt, hogy rabkórházban vagy családi környezetben gondoskodjanak róla a továbbiakban.

PestiSracok facebook image

– mondta Áder János. Áder János szerint a kegyelmi ügyet az elkövető vagy az ügyvédje tudja elindítani, ezeket pedig az igazságügyi miniszter csapata bírálja el szakértői vélemények alapján, mielőtt felterjesztik a köztársasági elnökhöz. Hozzátette: órákon keresztül beszéltek egy-egy kegyelmi ügyekről, hogy mi szólhat mellette vagy ellene.

– szögezte le a volt államfő, hangsúlyozva, hogy sem a miniszterelnöknek, sem más kormánytagnak nincs ebbe beleszólása. Áder János azt is hozzáfűzte, szerinte Orbán Viktort mindenképpen bele akarják keverni a kegyelmi ügybe. A volt köztársasági elnököt arról is kérdezték, tapasztalt-e politikai nyomást kegyelmi ügy meghozatalakor. Mint fogalmazott: két szereplős az eljárás, vagyis az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök dönt kegyelmi ügyben. Előbbi az ellenjegyzéssel, utóbbi az aláírással.

– fogalmazott Áder János, aki példaként Geréb Ágnes ügyét hozta fel. Arra a kérdésre, mennyire állja meg a helyét az a vélekedés, hogy Orbán Viktor is tudhatott Novák Katalin kegyelmi ügyéről, Áder János azt mondta:

A műsorba elhangzott, hogy Áder János tíz éves ciklusa alatt 6210 kegyelmi ügyet kellett elbírálni, és 119 esetben született pozitív döntés. Hozzátette azt is, hogy a kegyelmi döntés teljes mértékben államfői hatáskör, így abba senki sem szólhat bele. Arra a kérdésre, a sajtó részéről tapasztalt-e nyomást kegyelmi ügyben, azt mondta: Geréb Ágnes ügyében érzett hasonlót, még a brit bábaszövetségtől is kapott levelet. Áder János leszögezte azt is, hogy bármilyen nyomás is érkezik a sajtó vagy a nyilvánosság részéről, a köztársasági elnök döntését ez nem befolyásolja a kegyelmi ügyekben. Áder János elmondta, hogy a hozzá és csapatához érkező kegyelmi döntések többségét elutasították. A volt államfő a műsorban leszögezte: kegyelmi ügynél nem arról születik döntés, hogy bűnös-e az illető, hanem arról, hogy milyen emberi szempontok vannak nála jelen.

Forrás: Kossuth Rádió; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?