Pesti Srácok

Ferenc pápa "a háború őrültségének" legyőzésére szólított fel pápasága tizenegyedik évfordulóján

Ferenc pápa "a háború őrültségének" legyőzésére szólított fel pápasága tizenegyedik évfordulóján

"A háború őrültségének legyőzését" sürgette Ferenc pápa, aki 2013. március 13-án történt pápává választása tizenegyedik évfordulóját ünnepelte szerdán. Szokásos szerdai audienciáján kijelentette: "Imádkozzunk az Úrhoz, hogy adjon kegyelmet a háború őrültségének legyőzéséhez, mivel a háború mindig vereséget jelent".

Az egyházfő csupán néhány mondatot mondott, beszédét – továbbra is tartó náthás megbetegedése miatt – ismét egyik munkatársa olvasta fel helyette. Az évfordulót ünneplő Vatican News hírportál arról írt, hogy Ferenc pápa szolgálatára a háborúk miatti fájdalom nyomja rá bélyegét.

– emlékeztettek a hírportálon.

PestiSracok facebook image

– írta a Vatican News. Hozzáfűzték: Ferenc pápa békefelhívásai néha erőteljesen szóltak, annak ellenére is, hogy a pápa hangját az utóbbi hónapokban légúti megbetegedés vagy influenza gyengítette, máskor pedig gyors vészharangként kondultak meg annak érdekében, hogy ne a közöny és a cinizmus kerekedjék felül az "iskolákat és otthonokat érő bombatámadás megszokottá vált hírére".

– írta a szentszéki híroldal. A Vatican News utalt arra, hogy Ferenc pápa legutóbbi interjúját követően, hétfőn Kijevben a külügyminisztériumba kérették a pápai nunciust, és Ukrajna csalódottságának adtak hangot, amiért az egyházfő arról beszélt, hogy Kijevnek a fehér zászló bátorságát kellene megmutatnia, és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a két éve tartó háború befejezéséről.

Az olasz püspöki kar (Cei) tizenegy szóval foglalta össze Ferenc pápa eddigi szolgálatát: a Buonasera (Jóestét), amellyel megválasztása után köszöntötte a híveket a Szent Péter téren, az Öröm, amellyel a pápa szerint a hitet kell megélni, az Evangélium, az Irgalmasság, a Szeretet, a Család, a Fiatalok, a Testvériség, a Teremtett világ, amelyről enciklikát is írt, a Reform és az Egyház. Az évforduló alkalmából Rino Fisichella érsek, az evangelizációért felelős vatikáni hivatal vezetője a TG2 olasz televíziócsatornán bejelentette, hogy május 9-én Ferenc pápa apostoli levelet bocsát ki a 2025-ös jubileumi szentévről, amely tartalmazni fogja, hogy a pápa "mit akar adni az egyháznak és a jóakaratú embereknek (...), és a remény az, amire mindenkinek szüksége van. A pápa azt szeretné, ha a következő jubileumi szentévben a remény nagy jelei mutatkoznának meg."

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.