Pesti Srácok

Karsai László és Ungváry Krisztián célja az új államfő lejáratása volt

Karsai László és Ungváry Krisztián célja az új államfő lejáratása volt

Sulyok Tamás nemrég hivatalba lépett köztársasági elnök lejáratása volt a célja Karsai László és Ungváry Krisztián történészeknek – erről írt Kelemen Miklós jogász, történész a mandiner.hu-n szerda délután közzétett cikkében.

– fogalmazott a szakember az államfő apjáról, Sulyok Lászlóról a napokban nyilatkozó történészek kapcsán. Kelemen Miklós felidézte: Sulyok László ellen 1945-ben, illetve 1949–1950-ben háborús és népellenes bűncselekmény elkövetésének gyanújával nyomoztak, amelyekért a népbíróság az akkori törvények szerint halálbüntetést is kiszabhatott. A népbíróságok nagyrészt a Magyar Kommunista Párt által uralt "politikai különbíróságok" voltak, amelyek "sok esetben elfogultan és a legalapvetőbb jogszabályokat is megsértve jártak el". A Magyar Kommunista Párt irányítása alatt álló újságok uszító hangnemben követelték egyes vádlottak minél súlyosabb büntetését, és ha mégis felmentő ítélet született, a titkosrendőrség internálta a népbíróság által ártatlannak nyilvánított embereket. A népbíróságok a valódi háborús és népellenes bűnelkövetők mellett egyre több ártatlant ítéltek el. A Sulyok László elleni első nyomozást még 1945-ben szüntették meg bizonyítékok hiányában, illetve mert a nyomozás folytatásától sem lehetett eredményt várni.

PestiSracok facebook image

– írta a szakember, aki hozzátette: az Államvédelmi Hatóság, illetve a Budapesti Államügyészség annyira nem látta bizonyítottnak a vádakat, hogy nem látta értelmét tovább nyomozni Sulyok László után, így az ügyészség ezt a nyomozást is megszüntette. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy otthon, a családban egy jogász nem büntetőjogi kategóriákban gondolkodik az édesapjáról. Amit a szülők egy gyermeknek mondanak, az olyan, mint a "Szentírás": nem kétkednek benne, nem rohannak a hatóságokhoz, hivatalokhoz mindezt leellenőrizni. Egyébként is az édesapa a rendszerváltozás előtt meghalt, addig pedig óvatosan kellett nyilatkoznia. És a rendszerváltoztatás után sem ment a magyar lakosság legnagyobb része a titkosszolgálatok töredékes iratait őrző levéltárba lenyomozni a családját.

– fogalmazott a szakember.

Kelemen Miklós kitért arra is: egy nem bizonyított vádat rögvest közzé is tetettek a Wikipédiában. A gyanútlan olvasót félrevezetik. Tényként közölnek általuk kitalált feltételezéseket olyan korabeli és kései jogpolitikai, napi politikai környezettel körítve, hogy a köztársasági elnök édesapjának minél súlyosabb megítélését érjék el – olvasható a mandiner.hu-n.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még