Pesti Srácok

Korčok megelőzte Pellegrinit a szlovák elnökválasztás első fordulójában – Forró Krisztián a negyedik helyen végzett

Korčok megelőzte Pellegrinit a szlovák elnökválasztás első fordulójában – Forró Krisztián a negyedik helyen végzett

A szombaton tartott szlovákiai államfőválasztás szavazatainak 90,77 százalékos feldolgozottsága mellett Ivan Korcok korábbi külügyminiszter 40,3 százalékon áll és így átvette a vezetést Peter Pellegrinitől, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnökétől, aki szorosan a második a feldolgozott voksok 38,4 százalékával.

Bár a szoros eredmények miatt a sorrend elvben még igen, de az arányok érdemben már nem változhatnak, így már biztos, hogy az államfőválasztás április 6-án esedékes második fordulójába ők ketten kerülnek. A vonatkozó szabályozás szerint az államfőválasztás második fordulójában a győzelemhez már nem kell megszerezni az összes szavazásra jogosult választópolgár szavazatának legalább felét, hanem elégséges a szavazáson résztvevők többségének voksa.

Az államfőválasztáson kilenc jelöltre lehetett szavazni. A szavazatok 85,61 százalékos feldolgozottsága mellett, a választáson induló többi hét jelölt közül még négyen szereztek 1 százalékot meghaladó szavazatot. Így a harmadik helyen Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke végzett a feldolgozott voksok 12 százalékával, a negyedik helyen a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke és köztársaságielnök-jelöltje, Forró Krisztián végzett a voksok 3,3 százalékát megszerezve. Őt az ötödik helyen Igor Matovic, korábbi miniszterelnök követi a voksok 2,2 százalékával, illetve hatodikként Ján Kubis, korábbi külügyminiszter, aki a voksok 1,9 százalékát szerezte meg. A részvételi arány egyelőre 50 százalékosnak mutatkozik. Ez nem számít különösebb meglepetésnek, tekintve, hogy az utóbbi néhány államfőválasztás alkalmával is 40 és 50 százalék között alakult. A választás hivatalos végeredményeinek nyilvánosságra hozatala vasárnap délutánra várható.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.