Pesti Srácok

Navracsics Tibor: a felsőoktatás hosszú távú befektetés

Navracsics Tibor: a felsőoktatás hosszú távú befektetés

A felsőoktatás hosszú távú befektetés, amelynek megtérülése a következő nemzedékek idején bontakozik ki – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn, Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kara felújított Kecskeméti utcai és ahhoz csatlakozó Magyar utcai épületszárnyának átadásán. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány ezért az európai uniós forrásokat a többi között a felsőoktatásba fekteti be.

– tette hozzá. Köszöntőjében kiemelte, hogy világszerte éles a verseny a felsőoktatás világában, mind az egyes nemzetek, mind pedig az egyes intézmények között. Azt mondta, hogy a "felsőoktatási intézményeknek egyszerre kell megjeleníteniük a kiválóságot és a nemzeti kultúrát".

PestiSracok facebook image

– emelte ki. A miniszer szerint ahhoz, hogy az intézmény megőrizze versenyhelyzetét, szükség van a megfelelő infrastruktúrára is, ezt szolgálja a felújítás.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja az átadón elmondta, hogy az épületet állami és európai uniós forrásokból újították fel. A mintegy 1,5 milliárd forintos beruházás során elvégezték az épület külső hőszigetelését és felújították a külső homlokzatot, valamint még zajlik a Bogdánfy utcai sportcsarnok felújítása, amely várhatóan a nyárra készül el. A kancellár kitért arra is, hogy az elmúlt nyolc évben mintegy tízmilliárd forintot fordítottak energetikai korszerűsítésre az egyetemi épületekben, és az energiaköltségek harmadával csökkentek. Terveik között szerepel a lágymányosi épülettömb és a bölcsészettudományi kar épületeinek felújítása is.

Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese felidézte, hogy a Kecskeméti utcai épület elődje egykor a Csekonics-család tulajdonában volt; a palota a második világháborúban teljesen megsemmisült. Az 1950-es években a Közti (Középülettervező Vállalat), majd a rendszerváltás után a Kárpótlási Hivatal működött az épületben, amelyet végül az ELTE kapott meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)