Pesti Srácok

Niger kormányfője: a migrációról "szabadon döntünk, és nem kérünk leckét" az Európai Uniótól

Niger kormányfője: a migrációról "szabadon döntünk, és nem kérünk leckét" az Európai Uniótól

Belügyeinkről, köztük a migrációval kapcsolatos témákról "mi döntünk, az Európai Unió ne adjon leckét nekünk" - hangoztatta Ali Mahaman Lamine Zeine, az afrikai Niger kormányfője a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban, amelyet kedden tettek közzé.

Ali Mahaman Lamine Zeine úgy vélte, országa szabadon dönt arról is, mely államokkal akarja kapcsolatait erősíteni. Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió aggódik Oroszország egyre erőteljesebb befolyása miatt az úgynevezett Száhel-övezetben, az ott fekvő Niger miniszterelnöke kijelentette:

Hozzátette, Európa is fenntartja kapcsolatait Oroszországgal.

PestiSracok facebook image

Ez az első interjú, amelyet Ali Mahaman Lamine Zeine a nyugati sajtónak adott. A kormányfő a tavaly júliusi katonai puccsot követően került Niger élére. Az ország kilépett a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), és külön szövetséget kötött a szomszédos Malival és Burkina Fasóval.

Ali Mahaman Lamine Zeine hangoztatta, hogy a három afrikai ország "kézbe vette sorsát", a függetlenséget és a szuverén döntéshozatalt választva. Utóbbi az országból a puccs után kivonult Franciaországtól való önállóságot is jelenti, mivel

Niger új kormánya eltörölte az illegális bevándorlás elleni törvényt, amely 2015-től volt hatályos. Egyebek között szigorú határellenőrzést tartalmazott, az illegális bevándorlást büntette, és táborokat írt elő az illegális bevándorlók számára.

Zeine elmagyarázta, a jogszabályt azért törölték el, mivel

Őszintén elmondta, hogy Nigerben sokan élnek az illegális bevándorlók szállításából, és a törvény büntette őket, de most szabadon dolgozhatnak.

- jelentette ki Ali Mahaman Lamine Zeine.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)