Pesti Srácok

Ő követheti Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság elnöki posztján

Ő követheti Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság elnöki posztján

A kormánypártok február végén bejelentették, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére. Arról egyelőre nincs döntés, hogy kit és mikor akarnak megválasztani a testület élére. Az Index értesülése szerint az egyik lehetséges jelölt, id. Lomnici Zoltán nem ambicionálja az elnöki posztot, így fő esélyessé Trócsányi lépett elő.

Mint ismeretes, március 5-ei hatállyal Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét választották meg államfőnek. Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője február végén a Facebook-oldalán bejelentette:

Sulyok még távozása előtt, február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válassza meg a testület elnökhelyettesének. Salamont a teljes ülés titkos szavazással választotta meg. Ezzel az is eldőlt, hogy az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti a testületet. Az tehát már egy hónapja tudható, hogy a megüresedett alkotmánybírói helyre a kormánypártok Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert jelölik. Az viszont még nem derült ki, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság új elnöke. Kocsis Mátéék azért sem kapkodták el az elnökjelölést, mert van legitim vezetője az Alkotmánybíróságnak Salamon László elnökhelyettes személyében.

PestiSracok facebook image

Az Index emlékeztetett rá, hogy az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Következésképp: előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.

A lap korábban arról írt, hogy a színfalak mögött lezajlott államfői casting végén ketten maradtak: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán, azaz két alkotmánybíró. Ezért írta az Index, hogy keveseket lepne meg, ha a kormánypártok az Alkotmánybíróság elnökének a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik. Azzal azonban, hogy Trócsányi Lászlót alkotmánybírónak jelölték, és a kormánypártok mellette nem neveztek meg alkotmánybíróságielnök-jelöltet, az elnöki székre az egykori igazságügyi miniszter is esélyessé lépett elő. Lehetséges jelöléséről id. Lomnici Zoltán nem kívánt nyilatkozni, de az Index megbízható forrásból úgy értesült, hogy az alkotmánybíró nem ambicionálja az elnöki posztot. Ha ez így van, akkor az Alkotmánybíróság elnöki tisztségére Trócsányi László a fő esélyes.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Sándor-palota/Érdi Róbert

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)