Orbán Viktor optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően
Minden elhangzott, aminek el kellett, a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják, ami előnyös. Kell, hogy legyen intellektuális bázis, és társadalmi befolyással rendelkező társa is a kormánynak – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem.
A miniszterelnök jelezte: biztató számokat mutattak be, és a kamarával való együttműködés is jól áll.
Kétfajta bázis lehet: kamarai vagy szakszervezeti alapú lehet. Mi a termelés, fejlődés, piac, munka terén jól együttműködtünk a kamarával. Tehát sikeres gazdasági minisztérium, és a gazdasági bázist biztosító kamara a jó gazdaság alapja
– fogalmazott. A kormányfő szerint négy olyan tétel van, ami felett őrködnie kell.
Az első, hogy mindig jobb, ha nekünk tartoznak. Sajnos ez a helyzet még nem áll fent, az államadósság jelenlegi helyzete ezt még nem engedi meg, egy megörökölt, nagyon magas adósságrátával küzdünk: 2002-ben, amikor elvesztettük a választást, az államadósság 52 százalékon állt és ment fel 80 fölé. Azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a végén mi adjunk kölcsön másoknak. A második, hogy mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk, szándékosan mondtam így. Keresni kell, nem vagyunk kommunisták, mert ők azt gondolták, úgy is lehet jól élni, ha nem keresünk sokat. Egyelőre viszont többet költünk. A harmadik pedig, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Látják, ha nem dolgozunk, tönkremegyünk és éhen halunk. A számok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul: az embereket meggyőztük arről, hogy van értelme dolgozni. A negyedik pedig, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint az, hogy mások keresnek rajtunk
– sorolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a stabil gazdaságpolitika feltételei, keretei adottak.
2020-ig a dolgok elég világos, sikeres, emelkedő pályán haladtak, majd beesett a Covid és a háború, vissza kellett kapcsolni, és most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben ritmust tudunk váltani, nagyobb lendületet tudunk venni. Azért vagyunk erre képesek, mert a 2020–2024 közötti válság nem zúzta össze a magyar gazdaságot. Ha most megnézzük a gazdaságunk megtorpanását, a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot, amit ha összevetünk a korábbi válságokkal, több mint meglepő. Ennek két oka van: hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek, sokkal jobb pénzügyi helyzetben volt a magyarok teintélyes része
– tekintett vissza. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a Nyugatot majmoló képlet helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdtek gondolkodni: miután a nyugat megbotlott és nem tud beruházni, a keleti beruházások nőnek.
A magyar beruházók is feljöttek a negyedik helyre, ami szégyen valahol: mutatja, hogy rengeteg munka áll előttünk. Az lenne a jó, ha mi lennénk az első számú beruházó a saját országunkban
– tette hozzá. A gazdaság globális helyzetéről a kormányfő azt mondta, a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik, és látható, hogy ez felgyorsult.
Geopolitikai és gazdasági vetülete van ennek. A geopolitikai változás azért fontos, mrt súlyos dilemmát állít elénk. Azt látjuk, hogy homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindet a nyugat és a világ másik fele. Például itt van az orosz–ukrán háború. Ez kisebb megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is. A világgazdaság alakításának első szempontja ma nem a gazdasági észszerűség, hanem a politikai szempontok. Ebben kell most gazdálkodni, hazánknak pedig nem mindegy, hogy végződik ez a disputa
– vázolta fel a jelenlegi helyzetet. Jelezte: az egyik gondolkodásmód szerint a Nyugat teret veszít, amelynek oka, hogy nem versenyképes.
Jelenleg nem vagyunk elég erősek, és nem vagyunk képesek olyan belső változásokra, amely megemeli az európai versenyképességet. Hogy a Nyugat és a Kelet összekapcsolódik vagy szétválik, befolyásolja Magyarország lehetőségeit. Ha visszatér a hidegháború, hazánk keleti határánál fog ez szétválni. Ha együttműködés van, akkor mi két világ között vagyunk, és itt lehet együttműködés Nyugat és Kelet között. A két világ közötti állapot fenntartása a célunk. Nyitottnak lenni Nyugat felé, de kapcsolatban lenni, együttműködni Kelettel is. A háború után is lesz élet, nekünk pedig fontos, hogy gazdasági lehetőségeink megmaradjanak
– hangsúlyozta. A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, emellett a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent; a geopolitikai rivalizálás felülírja a piaci logikát is. Orbán Viktor szerint nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világ többi részéről. Hozzátette: a másik gondolkodásmód szerint konnektivitásra, vagyis Nyugat és Kelet összekapcsolására van szükség.
A magyar gazdaságpolitika "arra fogad", hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot
– fogalmazott. Hozzátette: világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem.
Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják
– mondta.
Forrás: Magyar Nemzet
