Pesti Srácok

Rákay Philip: a Most vagy soha! politikán felüli film

Rákay Philip: a Most vagy soha! politikán felüli film

A Most vagy soha! egy politikán felüli film – hangsúlyozta Rákay Philip, az 1848/49-es szabadságharc történetét bemutató alkotás forgatókönyvírója és kreatív producere a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A szakember szavai szerint a napokban bemutatott történelmi kalandfilm egyfajta "nemzeti minimum".

– húzta alá. Rákay Philip megrázónak és könnyfakasztónak nevezte a filmet ért visszajelzéseket. Mint mondta, vidéki és budapesti helyszínekről is olyan jelzéseket kapott, hogy a vetítéseken "spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet". A Most vagy soha! című filmet ért támadásokról szólva Rákay Philip azt mondta: "a kritika nyilván nekem szól".

PestiSracok facebook image

– értékelt, hozzátéve: vannak, akik "bugyuta kurzusfilmet próbálnak belelátni, miközben nem az". Úgy folytatta:

Rákay Philip hangsúlyozta: a filmben sok mindent "percre pontosan dokumentáltak", fejet hajtanak a történelmi karakterek előtt, és megmutatják a középkor és az újkor határán "táncoló" Budapestet. Mindezekkel együtt a Most vagy soha! egy "fiatalok számára is fogyasztható történelmi, családi, igazi kalandfilm" – húzta alá.

A forgatókönyvíró-kreatív producer az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorának is vendége volt, ahol elmondta, hogy a Petőfi és a márciusi ifjak 24 óráját elmesélő filmet száz napig forgatták, és "több mint 1400 ember négy évnyi munkája van benne." Kiemelte továbbá, hogy a film történelmileg nagyon hiteles, az alkotók fontosnak tartották, hogy a ruhák, a berendezési tárgyak, az épületek és a belső enteriőrök is mind nagyon valósághűek legyenek. Építettek egy több hektáros díszletvárost is, Pest-Buda akkori tereivel, utcáival - magyarázta a szakember, aki elmondta azt is, hogy a filmben a valósághű elemek mellett egy "kalandfilmes vonulat" is van. Utóbbival azt akarták megmutatni, hogy "az osztrák elnyomás idején forradalmat csinálni nem volt annyira egyszerű, mint ahogy azt a történelemkönyvekben olvassuk".

– hangoztatta Rákay Philip. Hozzátette: a filmben nagyon sok humor, kaland, akció és pátosz is van.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.