Pesti Srácok

Robert Fico nem érzi szükségesnek, hogy változtasson a retorikáján

Robert Fico nem érzi szükségesnek, hogy változtasson a retorikáján

Szlovákiának jól áll a függetlenség, és nem érzem szükségét, hogy változtassak a retorikámon vagy a megnyilatkozásaim módján – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön, Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján.

A szlovák kormányfő – akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte – erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy szerdán cseh hivatali partnere, Petr Fiala bejelentette: egyelőre nem tartják meg a két kabinet korábban tervezett együttes ülését, mivel azt a cseh fél "a jelenlegi helyzetben nem tartja alkalmasnak". Fiala bejelentésére Robert Fico már szerdán is reagált, rámutatva: a szlovák kormány tudomásul vette, hogy Prága veszélyeztetni kívánja a nagyon jó cseh–szlovák kapcsolatokat, de a cseh döntés nem lesz befolyással a szuverén szlovák külpolitikára. A prágai döntésre reagálva Robert Fico kormányát hangos kritikával illették a pozsonyi törvényhozás ellenzéki liberális pártjai. Prága és Pozsony kétoldalú viszonya az elmúlt időszakban néhány külpolitikai kérdésben – főként az ukrajnai konfliktus kezelése terén – megmutatkozó eltérő állásponttal összefüggésben hidegült el. Míg Csehország az orosz–ukrán konfliktusban fegyverszállítással is támogatja Ukrajnát, a szlovák kormány ezt elutasítja, és a mielőbbi fegyvernyugvást és a békét szorgalmazza.

A prágai és a pozsonyi kormány időről időre együttes üléseket tart, a mostanra tervezett találkozót pedig azután mondta le a cseh fél, hogy a múlt héten Juraj Blanár szlovák külügyminiszter egy törökországi regionális fórumon találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A szlovák miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette az előző napon kifejtett véleményét.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Robert Fico. Hozzátette: érti, hogy a nyomásgyakorlás folytatódni fog, mivel "a nagy országoknak nem tetszik, ha valaki túlontúl független". Fico hangsúlyozta: tiszteletben tartja az EU minden tagállamát, és ezért ő nem diktál nekik azzal kapcsolatban, hogy miként kellene cselekedniük Ukrajnával kapcsolatban, csupán nyilvánvalóvá teszi, hogy mi az, amit Szlovákia nem fog megtenni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.