Nézőpont Intézet: Töretlen a Fidesz vezető pozíciója, a baloldali pártok támogatottsága nem erősödött
A kegyelmi ügy hatására sem erősödtek az elmúlt egy hónapban a baloldali pártok – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Az eredmények alapján a Fidesz-KDNP (47 százalék) toronymagasan nyerne egy most vasárnapi európai parlamenti választáson.
100 nap múlva, június 9-én tartják az európai parlamenti választásokat Magyarországon, és ebből az alkalomból a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy hogyan alakultak a pártok közötti erőviszonyok. A kutatás eredményei alapján a kegyelmi ügyet követően nem erősödtek meg a baloldali pártok, mely nem volt hatással a Fidesz vezető pozíciójára sem – közölte legfrissebb felmérésének eredményeit a Nézőpont Intézet.
A Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, mely hibahatáron belüli eltérést jelent januári támogatottságához képest (50 százalék). Ez az eredmény azt jelentené, hogy a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben. A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest, a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami közel azonos a januárival (30 százalék).
A Demokratikus Koalíció 14 százalékos eredményével nem mutat elmozdulást januári támogatottságához képest. Ez azonban már nem lenne elegendő a 2019-ben szerzett 4 mandátuma megőrzéséhez a többi, európai parlamenti mandátumot elérő ellenzéki párt támogatottságának köszönhetően. A Momentum 7 százalékos támogatottsága (januárban 8 százalék) azt mutatja, hogy nem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt egy hónap történéseiből, az öt évvel ezelőtt megszerzett kettő mandátumából pedig már csak egyet tudna elnyerni ezzel az eredménnyel. Újonnan bekerülő párt lehetne a Mi Hazánk Mozgalom (8 százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (8 százalék), amelyek kettő-kettő mandátumot szerezhetnének, ugyanakkor bizonyosan brüsszeli képviselet nélkül maradna az MSZP (2 százalék) és a Jobbik (2 százalék) is. Mindez azonban szintén nem jelent változást a januári erőviszonyokhoz képest, valamennyi párt közel azonos eredményt érne el, mint év elején. Az öt évvel ezelőtt még nem létező pártok közül a Mindenki Magyarországa Néppárt (4 százalék) és a Második Reformkor (4 százalék) került az európai parlamenti küszöb közelébe, míg A Nép Pártján továbbra is 1 százalékon áll.
Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
