Pesti Srácok

Soltész Miklós: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben

Soltész Miklós: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben

Üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.

Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".

– tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket és pusztító háborúkat provokálnak ki.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Soltész Miklós felidézte, az 1848. március 15-én kitört forradalom része volt az akkori Európán végigsöprő hullámnak, amely a kor igazságtalanságain akart változtatni. Hangsúlyozta, a pesti és budai forradalom vértelen volt, ellentétben sok városéval, így például Béccsel szemben is.

– emelte ki az államtitkár. Elmondta, nem a magyarok indítottak támadást Bécs ellen, azonban "ők lázították fel a rácokat délen, a románokat Erdélyben ellenünk".

– mutatott rá. Soltész Miklós hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1849. októbere között rengeteg esemény sűrűsödött össze, gyors és azonnali döntéseket kellett hozniuk eleinknek, akik "mind a nemzetet szolgálták szeretettel, kitartással hűséggel".

Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, "hősöket teremtett az Isten, hogy csodát tegyenek a hazáért". Hozzátette, egyszerre, egy időben a kiváló magyar fiatalok, politikusok, tábornokok mind együtt voltak azért és ahhoz, hogy Magyarországon változások történjenek.

– hangoztatta a polgármester.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)