Pesti Srácok

Valójában nem is annyi pénzzel segít az EU Ukrajnának, mint amennyit kommunikálnak a Politico szerint

Valójában nem is annyi pénzzel segít az EU Ukrajnának, mint amennyit kommunikálnak a Politico szerint

Eddig arról szóltak a hírek, hogy 5 milliárd eurós segélyt küld az unió Ukrajnának, de a Politico szerint valójában „kettős könyveléssel” akár nulla cent is lehet a katonai segély.

írja a brüsszeli Politico hírlevele. Az EU-tagállamok ugyanis hosszas civakodás után megállapodtak abban, hogy az év végéig további 5 milliárd euróval segítik Ukrajnát. Mindehhez eredetileg az Európai Békekeret (EPF) szolgált volna formálisan, amit 2022-ben hoztak létre arra, hogy az európaiak saját haditechnikai eszközeikkel lássák el Kijevet, míg az EPF cserébe kifizeti ezeket az adományokat az egyes országoknak.

A további finanszírozás elleni magyar vétó után (Budapest nehezményezte ugyanis az OTP feketelistázását Kijev részéről) sokáig vitáztak a tagállamok, hogyan kellene hatékonyabbá tenni az eszközt. A németek, akik eddig csaknem 20 milliárd eurót áldoztak Ukrajna támogatására, ragaszkodtak hozzá, hogy amennyi haditechnikát adtak, azt természetbeni hozzájárulásként levonhassák befizetésükből, a franciák meg kizárólag az EU-ban gyártott fegyvereket vásárlását akarták lehetővé tenni az EPF-ből. Ennek a civódásnak került pont a végére szerdán az ukránok finanszírozására szánt „Ukrajna Támogatási Alap” létrehozásával, ahova érkezhetnek ezek a felajánlások, ugyanakkor, mint arra a Politico rámutat, az ördög a részletekben rejlik. Ugyanis, mint a lap írja, a befizetett új pénz nagy része valójában nem új és nem pénz. Ugyanis elszámolhatóak részben az úgynevezett kétoldalú fegyverszállítmányaik is az alaphoz való hozzájárulásként – a németek egyből közölték is, hogy nem fizetnek 1,2 milliárd eurót, hanem saját fegyverszállítmányaikat tekintik hozzájárulásnak.

PestiSracok facebook image

Vagyis hamisak azok az örömujjongások, mint például Josep Borrellé, miszerint

A Politico szerint ez nem más, mint a vereség eltitkolása: ami új finanszírozásként van feltüntetve és volt tervezve, „Patyomkin-faluvá vált”, lényegében „kreatív könyvelés” történt. A lapnak diplomaták magyarázták el: az Ukrajnába irányuló kétoldalú fegyverszállítmányok az alaphoz való pénzügyi hozzájárulással egyenértékűek, körülbelül 50 százalékos szinten, de ez nem jelenti azt, hogy egy ország csak a kifizetéseinek felét vonhatja le, hanem az adományozott fegyverek ellenértékének a felét is. Németország a közös kalapba 1,2 milliárd eurót fizetne be, de amíg el tud számolni 2,4 milliárd eurónyi fegyveradományt, egy centet sem kell adnia, és ez a többi országra is igaz. A Politico megjegyzi: az általuk szerdán megkeresett diplomaták egyike sem tudta megmondani, hogy valójában mennyi pénzt fizetnek be az „Ukrajna Támogatási Alapba” – de egyetértettek abban, hogy az összeg elméletileg akár nulla is lehet.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.