A választók megtilthatják, hogy nevüket és lakcímüket kiadják a jelölőszervezeteknek
Azok a választópolgárok, aki nem szeretnék, hogy a június 9-ei választások kampányában a jelölőszervezetek nevesítve megkeressék őket, kérhetik a választási irodától, hogy ne adja ki a nevüket, lakcímüket.
A jelölőszervezetek például szóróanyagok postaládába elhelyezésével korlátozás nélkül megkereshetik a választópolgárokat, illetve azokon a telefonszámokon is felhívhatják őket, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. Emellett a korábban a pártok, egyesületek rendelkezésére bocsátott elérhetőségeken is megkereshetik a választókat.
A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi a jelölteknek és a listát állító jelölőszervezeteknek, hogy a kampány céljaira igényeljék a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét a választási irodáktól. A megkereséseknek egyéni jelölt esetében a helyi választási irodák, főpolgármester-jelölt esetében a Fővárosi Választási Iroda, míg listát állító jelölőszervezet esetében a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legkorábban a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedése után tehet eleget, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolják, hogy befizették az adatszolgáltatás díját.
Mivel ebben az évben közös eljárásban rendezik meg az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást, az adatszolgáltatás adatait az igénylők mindkét választásban felhasználhatják. Az adatszolgáltatás díja az abban szereplő választópolgáronként három forint. Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni.
A választópolgárok – összhangban információs önrendelkezési jogukkal – megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölőszervezeteknek az adataikat. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján tölthetik ki. A pártok, egyesületek a telefonelőfizetői névjegyzékből is szerezhetnek név- és lakcímadatokat. A telefonelőfizetők az egyéni előfizetési szerződésben szabadon dönthetnek arról, hogy személyes adataikat miként kezeljék. Aki tehát nem szeretné, hogy telefonon felhívják a pártok, annak a telefonszolgáltatónál is jeleznie kell ezt az igényét. A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel.
A pártok, egyesületek kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat. Ha a választópolgár kizárólag valamelyik politikai kezdeményezés megvalósításáért bocsátotta rendelkezésre adatait, akkor ezeket, mihelyt az adatkezelés betöltötte célját, a pártnak, egyesületnek törölnie kellett. Sok esetben azonban a kezdeményezés mellett kifejezetten kapcsolattartás céljából is átadhatta az érintett személyes adatait. Ha az érintett időbeli korlátozás nélkül bocsátotta rendelkezésre ezeket az elérhetőségi adatokat, akkor ezek tárolása, kapcsolattartásra való kampánycélú felhasználása mindaddig jogszerű, amíg a polgár a pártnál nem kezdeményezi adatainak törlését. Aki tehát korábban megadta a személyes adatait kapcsolattartás céljára egy pártnak vagy egyesületnek, de a kampány ideje alatt mégsem kíván személyre szóló kampányüzeneteket kapni, annak az adott pártnál, egyesületnél kell kérnie adatai törlését.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter
