Bóka János: a jogállamisági kondicionalitási eljárásban egyértelműbb és átláthatóbb standardokra lenne szükség
Az uniós tagállamok között konszenzus van arról, hogy a jogállamisági kondicionalitási eljárásban egyértelműbb és átláthatóbb standardokra lenne szükség, és az eljárást, illetve a módszertant is ennek megfelelően át kellene alakítani - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.
Bóka János az EU-tagállamok európai uniós ügyekért felelős minisztereinek informális tanácskozásán vett részt a belga fővárosban. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a miniszterek támogatták azt a javaslatot, amelyet Magyarország többször megfogalmazott már korábban, hogy amikor általános jogállamisági standardokról nyilatkozik az Európai Unió Bírósága, akkor strukturált párbeszédet kellene folytatni a tagállami alkotmánybíróságokkal.
A jogállamisági standardok nem európai uniós, hanem tagállami szinten alakultak ki, és ezeknek a standardoknak kell az Európai Uniónak és az Európai Unió intézményeinek is megfelelniük
- húzta alá.
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU-nak az uniós értékekkel, ezen belül a jogállamisággal kapcsolatos kérdések kezelésére megfelelő eszközök állnak rendelkezésre jelenlegi szerződési keretek között. Mint mondta, nyitottság mutatkozott a tagállamok között, hogy a jogállamisági párbeszéd esetleg több területre is kiterjeszthető legyen.
Szóba jött a dezinformáció jelensége, ami esetleg a jogállamisági párbeszéd részét képezhetné, de itt többen úgy vélték, hogy ezzel az Európai Unió nagyon közel kerülne a cenzúrázáshoz, ha azt vizsgálná, hogy választási kampányban, vagy a politikai diskurzusban milyen kijelentések hangozhatnak el, és milyenek nem
- mutatott rá. Bóka János szerint, a tagállamok abban is egyetértettek, hogy
nem jó ötlet az Európai Ügyészséghez való csatlakozást kötelezővé tenni, mivel a testület működésének a legfőbb hozzáadott értéke az, hogy önkéntességen alapul.
A miniszter hangsúlyozta: a tagországok részéről általános konszenzus volt azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Uniónak nincsen általános hatásköre az uniós alapértékeinek védelme körében.
Bóka az uniós bővítésről szólva elmondta, hogy a miniszterek támogatták azt a javaslatot, hogy csatlakozási folyamatban legelőrébb járó államok - Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia - esetében lehet hozzáadott értéke annak, hogy a jogállamisági párbeszédbe őket is bevonják.
Reményeink szerint a megállapodás erről a belga uniós elnökség alatt meg fog születni, és a magyar uniós elnökség lesz az első, amelyik a jogállamisági párbeszédet úgy fogja lefolytatni, hogy abban már négy tagjelölt állam is részt vesz
- jelentette ki. Hozzátette, a magyar álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy ennek akkor lehet hozzáadott értéke, ha önkéntes alapon, az egyenlőség talaján állva történik, és nem téríti el a csatlakozási folyamatot.
Hogyan bővüljön az EU?
Bóka János elmondta, hogy a következő uniós csúcson a tagállamok vezetői útitervet fogadnak el arról, hogyan készüljön fel az EU a bővítésre. Hangsúlyozta, hogy a júliustól kezdődő magyar uniós elnökségre feladat hárul, és Magyarország álláspontja az, hogy először a legfontosabb uniós politikákról, majd azoknak a költségvetési vonatkozásáról, és végül az intézményekről és az eljárásokról essen szó.
A miniszter szerint a legfontosabb politikák azok, amelyek az EU-t érő kihívásokra tudnak választ adni. Az EU versenyképességének erősítésére van szükség, ez a magyar elnökség központi prioritása - tette hozzá. Elmondta, hogy az Enrico Letta nevével fémjelzett, az uniós versenyképességről szóló jelentés utókövetését a magyar elnökség fogja végezni.
Bóka János kedden az Európai Parlament főtitkárával, a magyar elnökség előkészítésével kapcsolatban folytatott egyeztetéseket.
Magyarország korrekt intézményi együttműködésre törekszik az Európai Parlamenttel az elnökség alatt is ahhoz, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen
- hangsúlyozta a miniszter.
Forrás: MTI, fotó: Facebook
