Charles Michel: légvédelmi eszközök átadásával kell erősíteni Ukrajna védelmét
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy "sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését", valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.
Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte: a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának. Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését.
A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie
– szögezték le. Üdvözölték azt a javaslatot, amely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot.
Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok
– tájékoztatott Michel. Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.
A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet
– fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben. Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak. Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség. Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Libanonnal kapcsolatban az Európai Tanács kiemelte: támogatni kell a legkiszolgáltatottabb embereket, köztük a menekülteket, befogadó közösségeiket, valamint erősíteni az emberkereskedelem elleni fellépést. Leszögezték: meg kell teremteni a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének feltételeit, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által meghatározott feltételek szerint. A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy fokozza a szíriai menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek Szíriában és a régióban nyújtott uniós támogatás hatékonyságát.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az EU és Törökország kapcsolatáról is, amelyben leszögezték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a stabil és biztonságos környezetet a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködést Ankarával. Felhívták a figyelmet arra, hogy az unió különös jelentőséget tulajdonít a Ciprussal megkezdett tárgyalások újrakezdésének az EU–Törökország közötti együttműködés további erősítése szempontjából. Michel végezetül közölte: az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a ciprusi probléma átfogó rendezése mellett, az ENSZ keretein belül, valamint az EU alapját képező elvekkel és a közösségi vívmányokkal összhangban.
Az EU-nak stratégiai érdeke a stabil és biztonságos környezet a Földközi-tenger keleti részén, valamint az együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat fenntartása Törökországgal
– jelentette ki.
Fontos a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása és az azokban való előrelépés. Az EU kész aktív szerepet játszani az ENSZ által vezetett rendezési folyamat támogatásában
– tette hozzá. Az Európai Tanács elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy a tanácskozás befejező csütörtöki napján Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését.
Ezzel összefüggésben a tagállami vezetők tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
