Kártérítést követel Izraeltől a lengyel államfő
Izraelnek kártérítést kellene fizetnie azon lengyel segélyszervezeti alkalmazott családjának, akinek a halálát okozta a Gázai övezetben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, Varsóban. A lengyel államfő a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából megtartott sajtókonferenciáján tért ki a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a Gázai övezetben minap történt halálára.
Duda felelősségteljesnek minősítette, hogy Izrael vezetése beismerte: az izraeli erők a támadás elkövetői. A lengyel elnök egyúttal hangsúlyozta: a tragédia körülményeit ki kell vizsgálni. Vitathatatlannak nevezte, hogy Izraelnek "megfelelő" kártérítést kell fizetnie az életét vesztő lengyel állampolgár hozzátartozóinak, függetlenül attól, baleset történt-e, vagy bármi más.
Míg az izraeli vezetés illő érzékenységgel viszonyul a tragédiához, Jákov Livne, Izrael varsói nagykövete sajnos képtelen az ilyen magatartásra
– folytatta Andrzej Duda, és elfogadhatatlannak nevezte a diplomata kijelentését Lengyelországra vonatkozóan a támadás után. Az elnök felidézte: Lengyelország egy hosszabb szünet után, "komoly tárgyalások eredményeképpen" egyezett bele Livne akkreditálásába "azért, hogy megkönnyítse Izrael számára a kapcsolattartást Lengyelországgal".
A nagykövet most nagyon megnehezíti a kapcsolattartást
– fogalmazott Duda.
Livne 2022 elején foglalta el a varsói nagyköveti posztot, azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az izraeli állampolgárok kimenekítését is koordinálta Ukrajnából. Előtte, 2021 közepétől a két ország kölcsönösen szüneteltette a nagyköveti állomáshelyek betöltését. A nagykövet minapi kijelentéseit több lengyel politikus bírálta, köztük Donald Tusk kormányfő. Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes csütörtökön közölte: Livnét péntekre bekérették a varsói minisztériumba.
Duda a NATO-évfordulós beszédében közölte még: levelet írt a tagállamok vezetőinek és Jens Stoltenberg főtitkárnak, és ebben megindokolja azon korábbi javaslatát, miszerint a tagországoknak a bruttó hazai termékük három százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat a jelenleg előírt kettőről.
A levelem vitát nyit erről a témáról
– jelentette ki. Röviden megindokolta most is:
Moszkva a hidegháborús időszak politikájához tér vissza (...), és erre olyan választ kell adni, mint amilyent (a Szovjetunió) kapott annak idején.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sándor-palota/Érdi Róbert
