Keresztényekre vadásztak a Moszkvában gyilkoló terroristák

– ismerte el három nappal a moszkvai Crocus Cityben elkövetett brutális vérengzés után az orosz elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében. Vlagyimir Putyin közvetlenül az öldöklés után még Ukrajnát vádolta a vérontásért. Az Iszlám Államot ugyan most sem nevesítette, megjegyezte azonban, hogy a gyilkosok Ukrajnába próbáltak menekülni, ami „sok kérdést” vet fel.

Az USA figyelmeztetett

A hidegháború időszakára emlékeztető ellenségeskedés dacára Washington már március 8-án szélsőségesek terrortámadására figyelmeztette az orosz hatóságokat, az amerikaiakat pedig felszólította, hogy haladéktalanul hagyják el Oroszországot. A jelzést Moszkvában elengedték a fülük mellett – utóbb arra hivatkozva, hogy nem tartalmazott konkrétumokat. Órákkal korábban egyébként az FSZB, az orosz belbiztonsági szolgálat közölte: meghiúsították az afganisztáni Iszlám Állam egyik sejtjének egy zsinagógában tervezett lövöldözését.

A kihallgatás

Gyors és eredményes hajtóvadászat után elfogták a Crocus City koncerttermi vérengzésének négy elkövetőjét. Rajtuk kívül bűnrészesség vádjával másokat is letartóztattak: a gyanú szerint autót adtak el vagy elszállásolták a terroristákat. Ez utóbbiak közül egyik sem ukrán nevű. A „négyek bandájának” vezetője a hatékony nyomozás szerint a tádzsik származású Samszidin Fariduni volt, egy podolszki parkettagyár alkalmazottja. Lakcíme szerint Krasznogorszkban élt, egy nyolchónapos gyermek apja.

Aprópénzért gyilkoltak

A letartóztatásáról és a később készült fotók tanúsága szerint nem kímélték a kihallgatás során, amelyen elismerte, hogy ő volt az egyetlen, aki megbízójával, egy ismeretlen „prédikátorral” állt kapcsolatban, akivel törökországi látogatása során ismerkedett meg. A tömeggyilkosságért félmillió rubel, még kétmillió forint sem illette őket, aminek a felét előlegként kapták meg. A terroristák jelentős összeget kaptak Ukrajnából – ezt állította később a TASZSZ hírügynökség a vizsgálóbizottság információira hivatkozva. Összesen tehát napi árfolyamon alig egymillió forint ütötte a markukat a 143 gyilkosságért, azaz egy-egy ártatlan áldozat élete épp csak hétezer forintot ért. Faridunin kívül a csak tolmács révén értekezni tudó Szaidakrami Racsabalizoda, és a szintén Tádzsikisztánban született Dalerzson Mirzojev is elismerte bűnrészességét.

Mindkettőjüket alaposan helyben hagyták. Racsabalizoda a bírósági meghallgatáson egy hatalmas kötést viselt a jobb füle helyén. Korábban már megjelent egy durva felvétel arról, hogy ugyanezt a férfit a földre taszítják, tőből lemetszik a jobb fülét, és a szájába gyömöszölik. A legfiatalabb gyilkos, a 19 éves borbély, Muhammadszobir Fajzov őrizetbe vétele után már nem volt kihallgatható állapotban – kerekesszékben tolták be a bíróság épületébe, egy orvos kíséretében.

A KGB utódszervezete, az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat nem sokat ad a külsőségekre. A gyilkosok kozmetikázatlan fotóival kendőzetlenül üzenik, mi vár a súlyos bűncselekmények elkövetőire. Az ítélet minden bizonnyal életfogytiglani börtönbüntetés lesz, ha a vádlottak egyáltalán megérik az ítélethirdetést. A „prédikátor”, a megrendelő kilétéra eddig nem derült fény.

Feltérképezték a helyszínt

Az eddigi nyomozás során kiderült, hogy Fariduni március 4-én érkezett Moszkvába, majd tolmácsolta társainak a „prédikátor” pokoli tervét, és kiosztotta a szerepeket. Három nappal később, 7-én már terepszemlét tartott a Crocusban, és ekkor még fotó is készült róla. Az amerikai hírszerzés másnap riadót fújt, és az orosz hatóságokat is figyelmeztette. Fariduni, a főnök, és Fajzov, a borbély legkevesebb öt alkalommal jártak a koncerthelyszínen a vérengzés előtt. Hogy a négy terrorista nem ölt meg több embert, sokak szerint a tizenéves ruhatárosoknak köszönhető, akik közül az egyik ráadásul muszlim. A 15 éves kirgiz Iszlam Halilov például szélesre tárta a terem ajtaját, hogy a pánikba esett tömeg kimenekülhessen.

„A terroristáknak nincs állampolgárságuk” – ezzel az üzenettel hívta fel a tádzsik elnök Vlagyimir Putyint azok után, hogy a csapból is az folyt: a négy elkövető tádzsik. Ezt állította az orosz média, köztük a biztonsági szolgálatokhoz kapcsolódó Telegram-csatornák és egy törvényhozó is. Hivatalosan azonban „külföldiként” kezelték őket, hovatartozás nélkül.

– ezt mondta Emomali Rahmon elnök Putyinnak.

A keresztények megtizedelése

Négy álcázott, arcát eltakaró férfi fényképét tette közzé az Iszlám Állam „hírügynöksége”, az Amak a Crocus Cityben elkövetett kegyetlen vérengzés másnapján. Mutatóujjukkal mind a négyen az égbolt felé mutatnak, aminek a jelentése az iszlámban: egy az Isten. A háttérben az Iszlám Állam fekete zászlajának egyik jól ismert, rettegett változata, Mohamed proféta jellegzetes pecsétjével. Korábban ez a zászló állt a lefejezéses videók mögött, ezért sok országban, köztük Németországban tiltott jelkép. Az Amakon közzétett közlemény szerint nem sok mindent bíztak a véletlenre: gépfegyverekkel, késekkel és bombákkal felfegyverkezve indultak a Crocus Citybe egyetlen szándékkal, hogy a lehető legtöbb embert irtsák ki a „keresztények nagy tömegében”. Az indíték? Az „Iszlám Állam és az ellene harcoló országok között dúló háború”.

Ez az Iszlám Állam azonban már nem az a kegyetlenségeiről elhíresült szélsőséges szervezet, amely Irak és Szíria egy részét tartotta rettegésben, hanem annak leszármazottja, amerikai biztonsági források szerint a Horászáni Iszlám Állam.

A Horászáni Iszlám Állam

Horászán jelentése: keleti föld. A történelemben így hívták a Perzsa Birodalomtól keletre elterülő területeket, amely a mai Afganisztán keleti, Tádzsikisztánnal határos része. A Horászáni Iszlám Állam befolyása – saját értékelése szerint – kiterjed a szomszédos országokra, Indiára, Szaúd-Arábiára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, Afrika számos országára, Törökországra, a Kaukázusra, és a jelek szerint Oroszországra. A militáns csoport hevesen szembeszáll az Afganisztánt uraló tálibokkal, akiket nem tart eléggé keményvonalasnak, miközben külföldön is ellenségre vadászik – írta a New York Times. Afganisztánban a cél, hogy a kormányzást gyengének mutassák, amely nem képes szavatolni a biztonságot.

A tálib hatalomátvétel után szinte napi rendszereséggel támadták az ellenőrző pontjaikat, a kabuli orosz követséget, megkísérelték eltenni láb alól Pakisztán vezető afganisztáni diplomatáját, és fegyveresekkel támadtak egy kabuli hotelre, amelyben sok kínait szállásoltak el – mindezt azért, hogy aláássák a tálibok tekintélyét. Idővel máshova is elmerészkedtek: júliusban legkevesebb 43 embert öltek meg egy pakisztáni tüntetésen, januárban pedig két iráni öngyilkos merénylet gyászos mérlege 84 vétlen áldozat volt. Ezek után következett a moszkvai vérfürdő. Az elmúlt hónapokban a Horászáni Iszlám Állam támadásokkal fenyegette meg Kína, India és Irán kabuli nagykövetségét, miközben oroszellenes propagandaáradatával szidalmazta a Kremlt a szíriai beavatkozásért, a tálibokat pedig azért, mert évtizedekkel a szovjet megszállás után ismét kapcsolatba léptek Moszkvával.

A Horászáni Iszlám Államot egyébként 2015-ben alapították a pakisztáni tálibok, afgán fivéreik és szövetségeseik megkeseredett harcosai, akik a határ túloldalán élő testvéreket azzal vádolják, hogy kapcsolatot létesítettek a nem muszlim országokkal – köztük az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. Egyszóval: elárulták a globális szent háborút.

A készültség

Egy kis odafigyeléssel valószínűleg már korábban feltűnt volna, hogy a Horászáni Iszlám Állam éktelen haragját Oroszországra összpontosította. Moszkvát okolták, mert az afganisztáni, szíriai és csecsenföldi beavatkozásai során muszlimok haltak meg. Az eltelt két évben nem kímélték az orosz elnököt sem – idézte a Telegraph egy New York-i biztonsági tanácsadó cég terrorizmusellenes elemzőjét. „Muszlim vér tapad a kezéhez”, ezzel vádolja a Horászáni Iszlám Állam a Kremlt és Vlagyimir Putyin – Colin Clarke szerint.

Forrás: Euronews; Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev