Pesti Srácok

Nemcsak magyar állampolgárok lehetnek jelöltek az önkormányzati választáson

Nemcsak magyar állampolgárok lehetnek jelöltek az önkormányzati választáson

Nem csak magyar állampolgárok indulhatnak jelöltként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

A önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai. Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog. A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megillet minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát, aki a központi névjegyzékben szerepel.

Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek nincs magyarországi lakóhelye, az önkormányzati választáson nincs szavazati joga, de polgármesterré, képviselővé választható, feltéve, hogy kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe, amennyiben jelöltként szeretnének indulni a választáson. A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok azonban regisztráció nélkül indulhatnak az önkormányzati választáson, lehetnek képviselő- vagy polgármesterjelöltek és felkerülhetnek a vármegyei listákra is, mivel ők automatikusan szerepelnek a központi névjegyzékben ezen a választáson. (Ahhoz azonban, hogy az európai parlamenti választáson magyarországi listákra szavazhassanak, nekik is kérniük kell a névjegyzékbe vételüket.)

PestiSracok facebook image

Az önkormányzati választáson jelöltekké válhatnak azok is, akiknek sem állandó lakcímük, sem tartózkodási helyük nincs, azaz a lakcímkártyájukon csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül. Az úgynevezett települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál, azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben lakik. A választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyen a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható. Nem választható, vagyis nem lehet jelölt az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt, vagy jogerős ítélet alapján szabadságvesztését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem választható az sem, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Nem lehet jelölt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?