Pesti Srácok

Csikos Sándort választották a Nemzet Színészének

Csikos Sándort választották a Nemzet Színészének

Az Index információi szerint Csikos Sándort választotta a Nemzet Színészévé a cím jelenlegi tíz birtokosa a 2024. január 9-én meghalt Benedek Miklós helyére. Rendhagyó módon ezúttal két tag híján is volt a grémium, amely április negyedikén hozta meg döntését.

Mint az Index emlékeztetett rá, a Nemzet Színésze címet azon művészek kaphatják meg, akik betöltötték a 62. életévüket, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. A címet legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, akik – a jelenlegi szabályozás szerint – életük végéig havi nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek életjáradékként. Ha közülük valaki meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú döntés alapján választhat csupán új színészt. Nő helyére mindig nőt, férfi helyére férfit választanak. A címet 2000 augusztusa óta ítélik oda a magyar színjátszás legkiválóbb művészeinek. Legutóbb, Csomós Mari halálát követően Pogány Judit lett a Nemzet Színésze. Ezúttal rendhagyó módon csupán tízfős grémium választotta ki az új tagot, mivel Benedek Miklós 2024. január 9-i halálát követően – az új Nemzet Színésze megválasztása előtt –, március 30-án eltávozott Tordy Géza is. A mostani eset azért is jelentős, mert rekordot döntöttek: 86 napig nem választottak új Nemzet Színészét, amely a korábbi 71 napos csúcsot is felülmúlta.

Csikos Sándor az új Nemzet Színésze

1941-ben született Karcagon, édesapja kisgazdapárti parlamenti képviselő volt. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1965–1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1969–1972 között az Irodalmi Színpad, 1972–1974 között a debreceni Csokonai Színház, 1974–1975 között a győri Kisfaludy Színház, majd 1975–1984 között ismét a Csokonai Színház tagja. 1984–1993 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, 1990–1993 között igazgatója. 1993 óta ismét a Csokonai Színház tagja.

Forrás: Index; Fotó:MTI/Cseke Csilla

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.