Pesti Srácok

Sulyok Tamás: Európa felújított templomává válhatunk, ahova erőt meríteni jönnek az emberek

Sulyok Tamás: Európa felújított templomává válhatunk, ahova erőt meríteni jönnek az emberek

Európa felújított templomává válhatunk, ahova erőt meríteni jönnek az emberek – mondta a köztársasági elnök vasárnap, a jáki Szent György-templom újraszentelésén. Sulyok Tamás azt hangoztatta, hogy közösségeink megújítására van szükség.

– fogalmazott az államfő. Sulyok Tamás azt mondta: az atomizáció és a töredékesség világában, amelyben a család lebontásának, a közösségek erodálásának, a magány elhatalmasodásának, az erkölcsi értékek elhagyásának vagyunk tanúi, szomjazzuk a megtartó közösségeket.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Sulyok Tamás, hozzátéve, hogy meg kell becsülni az alulról jövő szerveződéseket, az együtt gondolkodásra és cselekvésre ösztönző autonóm kezdeményezéseket, támogatni kell új közösségek létrejöttét.

– mutatott rá Sulyok Tamás. Kijelentette: büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon még van akarat, szándék és kellő forrás, hogy a templomok megújuljanak. A templomot méltatva azt mondta: ékessége Magyarországnak és az egész Kárpát-medencének, amely az ezeréves magyar kereszténység lenyomatát őrzi, ezért megőrzendő és bemutatandó.

V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a keresztény elveket valló kormányzat arra törekszik, hogy annak szentelje figyelmét, anyagi erőforrásait, amit értékrendje alapján jónak lát, hasznosnak vél és Istennek is tetsző. Megköszönte a kormánynak, hogy a templomok felújítására is programot hirdetett, és az ennek keretében megújuló 3700 templom közé a jákit is beemelte.

Székely János szombathelyi megyéspüspök prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy hit nélkül az emberi élet sivárrá válik, és elveszíti igazi mélységét, az igazi értékeinket csak küzdelem által tudjuk megőrizni, valamint, hogy Isten szeretete körülölel, betölt, és olyan békét ad, amelyet senki nem vehet tőlünk el.

A mise végén elhelyezték a templom kriptájában az alapító, Jáki Nagy Márton földi maradványait, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal tüntette ki a jáki Szent György-templomot a volt bencés apátsági templom helyreállításáért, alapos kutatásáért, gondos kivitelezői és restaurátori munkáiért. A jáki Szent György-templom helyreállítása 2018-ban kezdődött és több mint 2 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.