Pesti Srácok

Újabb amerikai egyetemet zártak le az Izrael ellen tüntetők miatt

Újabb amerikai egyetemet zártak le az Izrael ellen tüntetők miatt

A folytatódó Izrael elleni tüntetések miatt újabb egyetem területét zárták le az Egyesült Államokban vasárnap. A Humboldt Kaliforniai Állami Műszak Egyetem területe a tavaszi szemeszter további heteiben már nem nyílik meg a hallgatók számára - közölte az intézmény vezetése, hozzátéve, hogy a tilalmat szigorúan veszik, és csak engedély birtokában tartózkodhat bárki az egyetem területén.

A bejelentés szerint aki a szabályt megszegi, azt felelősségre vonják, és letartóztatásnak néz elébe. Az egyetemen múlt hétfőn tüntetők elfoglaltak két nagy előadótermet, amit "Intifáda teremnek" kereszteltek el.

A Indiana állambeli Bloomington polgármestere a város egyetemét érintő engedély nélküli tüntetéssel kapcsolatban azt közölte, hogy a rendőrségtől csak végső eszközként várja, hogy erővel avatkozzon be a tiltakozók ellen. Kerry Thompson arra sürgette a városi hatóságot, hogy úgynevezett "de-eszkalációs" stratégiát alkalmazzon, és megerősítette, hogy a tüntetők oldalán áll. Az Egyesült Államokban a hétvégi összegzések szerint mintegy 200 egyetem területén kezdtek tiltakozást palesztinpárti diákcsoportok. A tüntetők több helyütt használtak zsidóellenes jelszavakat, általános követelésük pedig, hogy az intézmények

A tiltakozások során a rendőrség az elmúlt másfél hétben már több mint 500 embert vett őrizetbe a radikális tüntetők közül. A tüntetéssorozat New Yorkban, a Columbia Egyetemnél kezdődött és egy országos hálózattal rendelkező diákszervezet szélesítette ki.

PestiSracok facebook image

A Michigan állambeli Dearborn városában, az amerikai muszlim közösség egyik központjában, egy vallási vezető hétvégén prédikációjában Izraelt a náci Németországhoz és az Iszlám Államhoz hasonlította. Bakír Berry, a Dearborn környéki mecset imámja Izraelt "milliószor rosszabbnak" nevezte az Iszlám Államnál, és azt hangoztatta a hívek előtt, hogy "az Iszlám Állam nem követett el olyan súlyú bűncselekményeket, mint a cionisták".

Az amerikai Kongresszus republikánus képviselője Pat Fallon vasárnap egy televízióinterjúban azt követelte az érintett egyetemektől, hogy mutassanak erőt, és azokat a diákokat, akik többszöri felszólításra sem követik az egyetemük iránymutatását, sújtsák kizárással, mert csak az tudja megállítani a törvénytelen akciókat.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/AP/Aaron Morrison)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.