Pesti Srácok

A magyarok nem várnak javulást a háború hevességét illetően a közeljövőben

A magyarok nem várnak javulást a háború hevességét illetően a közeljövőben

A magyar felnőttek 68 százaléka szerint nem csökken a közeljövőben a háború intenzitása Ukrajnában – közölte friss felmérése alapján a Magyar Társadalomkutató Kft. kedden az MTI-vel.

Azt írták, a felméréséből az is kiderül, hogy a magyarok harmada egyenesen a háborús helyzet súlyosbodásától tart. A közleményben leszögezik, hogy miközben az ukrajnai háború a harmadik évébe lépett, és mind az Európai Unió, mind az USA, mind pedig a NATO hosszútávú támogatást tervez nyújtani Ukrajnának, az orosz seregek május 10-én támadást indítottak Harkiv környékén. A Magyar Társadalomkutató Kft. időszerűnek látta annak vizsgálatát, hogy a magyar társadalom miképp ítéli meg a háború enyhülésének esélyeit – fűzték hozzá.

Hangsúlyozták: a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint a háború intenzitása nem enyhül a közeljövőben, sőt, a magyarok mintegy harmada (32 százalék) a háborús konfliktus fokozódását várja. A magyarok kevesebb mint ötöde (18 százalék) optimista csak a háború intenzitásával kapcsolatban, és valószínűsíti annak csökkenését. Mivel szerintük nem fog enyhülni a közeljövőben a háború intenzitása, a magyarok többsége a háború elhúzódását tartja a legvalószínűbbnek – ismertették a felmérés alapján. A kutatás megállapította azt is, hogy a férfiak pesszimistábbak a nőknél a háború intenzitásának alakulását illetően, hiszen 36 százaluk szerint az fokozódni fog, míg a nők csupán 27 százaléka vélekedik így.

A kutatás 1000 ember telefonos megkérdezésével készült május 13–15. között, a minta nagysága és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,16 százalék – jelezték.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)