Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: A csúcsjelöltek csúcsra járatják a háborús narratívát

Alapjogokért Központ: A csúcsjelöltek csúcsra járatják a háborús narratívát

„Június 9-én a polgárok kezében van a döntés, hogy kérnek-e a háborús uszításból” – emelte ki az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján Kovács Attila, európai uniós kutatási igazgató, aki szerint a csúcsjelölti vita fő tanulságainak egyike, hogy a háborús uszító megnyilvánulások, gondolatok, amelyek Brüsszelben vannak, felelőtlenek, és figyelmen kívül hagyják az európai polgárok valódi igényét: a békét.

Beszédében kifejtette, hogy olyan vezetőkre és európai parlamenti képviselőkre van szükségünk, akik elég bátrak ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is kimondják: békére van szükség az európai kontinensen, a háborús cselekményeket azonnal be kell szüntetni, és csakis tárgyalásos úton van lehetőség a fennálló fegyveres-geopolitikai konfliktus rendezésére.

Az Alapjogokért Központ másik elemzője, Lajkó Fanni az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázók eurovíziós vitáját és jelenlegi helyzetét összefoglalva elmondta: ahogy közeledünk a sorsdöntő júniusi választásokhoz, szembe kell néznünk azzal a rideg valósággal, hogy ugyan nem az Európai Unió és nem a NATO gyújtották a háború tüzét, de minden bizonnyal tovább szítják a lángokat. Ezen intézmények folyosóin most olyan háborús uszítók járnak-kelnek, akik kontinensünk békéjét és stabilitását fenyegetik. Hangsúlyozta, hogy a vezetők föderalista törekvéseiktől elvakulva Ukrajnát helyezik előtérbe Európa belső stabilitásával szemben; úgy látszik, elfelejtették múltunk tanulságait, és a diplomáciát a pusztítással cserélnék fel.

Forrás/Fotó: Alapjogokért Központ

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)