Baljós hírek: a Bild szerint a NATO-hadseregek ukrajnai misszióra készülnek

A Bild információi szerint több országban is van elmozdulás abban az irányban, hogy a NATO-államok közvetlenül Ukrajna segítésére siethetnek. A lap azt írja, még semmi sem dőlt el, azonban szóba került az ukrán fegyveresek jelenleg NATO-katonák általi kiképzése Ukrajnába, a fegyver- és lőszerellátás logisztikai láncainak Ukrajnába történő átadása, valamint a nyugat-ukrajnai légtérnek a NATO által történő légvédelme.

A fentiekre jó példa a litván külügyminiszter pénteki nyilatkozata, melyben elmondta: "Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amelyet Franciaország vagy egy másik ország vezet, és amely ukrán területen folytathatna kiképzést”. Később hozzátette: szerinte ez nem vezetne eszkalációhoz, hiszen nem lenne katonai küldetés. „Ugyanakkor biztosítaná, hogy a kiképzés hatékonyabban folytatódjon, közelebb ahhoz, ahol a csapatokra szükség van, és könnyebb logisztikával lehetne végrehajtani”.

Nico Lange, a Müncheni Biztonsági Konferencia katonai szakértője elmondta: „nem szabad egyszerűen félresöpörni azt a kérdést, hogy több százezer ukrán repüljön-e Európában a kiképzés miatt, vagy küldjünk néhány kiképzőt Nyugat-Ukrajnába. Több értelme van és gazdaságosabb, ha küldünk kiképzőket”.

A Bild szerint a fegyverszállításban is elmozdulás látható

Több NATO-állam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország – kész arra, hogy a jövőben ne csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson segélyt. És felmerült Nyugat-Ukrajna NATO-területről történő légvédelmének kérdése is. A Bildnek két forrás is elmondta: Lengyelország koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna „kiterjesztett légvédelmére”, azonban ezt még nem véglegesítették. A Bildnek adott interjújában a berlini ukrán nagykövet, Olekszij Makejev kiemelte, hogy a „kiterjesztett légvédelem (…) emberek millióit védené meg a NATO és az EU határai közelében”.

A lap hangsúlyozta, hogy az összes NATO-tagállam Ukrajnával kapcsolatos tervével az a probléma, hogy engedélyt kell kapni Amerikától, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Ráadásul szerintük Olaf Scholz német kancellár kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítséghez. Az Ukrajna közös légvédelmére vonatkozó terveket azzal utasította el, hogy szerinte az ésszerűtlen és értelmetlen.

A kelet-európai politikusok ezért attól tartanak, hogy a kancellár nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ne járuljon hozzá a NATO közvetlenebb, nagyobb mértékű támogatásra vonatkozó javaslatokhoz.