világháború
Budapest és Szuez, Kijev és Hormuz – Megismétlődik az alkuk háborúja
Ahogy a hidegháború alatt is voltak átfedések, kereskedelmek, alkuk a felek között, köztük egy olyan, ami minket fájdalmasan érintett, ilyen volt a szuezi válság...
Egy megnyert háború jobb, mint a béke
Irak, Líbia, Afganisztán, mindenütt a helyi lakosság hatalmas árat fizetett a be nem fejezett háborúért és a nyugat gyengeségéért. Talán nagyobbat, mintha minden rossz maradt volna a régiben. Iránban azonban még semmi sem dőlt el, a rezsim sem tudja még, hogy meddig mehet el.
Magyar B. Tamás: A cél a világháború
A hétvégi ukrán támadás az orosz stratégiai bombázók ellen a harctéri erőviszonyokon nem változtat, hiszen ezek a gépek aktívan nem vettek részt a háborúban, viszont részét képezik az orosz nukleáris csapásmérő triádnak, tehát annak a hármas rendszernek, melyek egy esetleges atomháború során komoly szerepet vállalhatnak a világ elpusztításában. Magyar B. Tamás legfrissebb elemzésében foglalta össze, hogy mit képvisel a merénylet az atomháborús eszkaláció tekintetében.
Az orosz légierő csupán egy apró, Fekete lovagként kiheverhető szúnyogcsípést szenvedett vasárnap (Figyelem: a cím iróniát tartalmaz)
Mostanában ritkán adtak okot dicséretre az ukránok. Vasárnap viszont olyan műveletet hajtottak végre, aminek nemcsak szűkebben vett katonai értelemben volt hasznos, hanem az isztambuli tárgyalásokon és a narratívák háborújában is hasznos lapként forgathatják.
Észtország majdnem kirobbantotta a világháborút – Szakértői Kormány S0108
Észtország úgy döntött, hogy dugárut fog keresni egy afrikai ország zászlaja alatt, minden bizonnyal az orosz árnyékflottához tartozó hajón. Ehhez pedig először bevetették a saját haditengerészetüket, aztán a NATO két gépét, végül visszakoztak egy orosz vadászgép feltűnése után. A történet nemcsak ijesztő, hanem vicces epizódokban is bővelkedett. Pl. azzal, hogy az észt haditengerészet inkább hadicsónakázás, esélyük sem volt elfoglalni az amúgy nemzetközi vizeken hajózó tankert. A két F-16-os meg úgy ijedt meg az oroszoktól, mintha korábban nem nyilvánították volna NATO beltengerré a Balti-tengert. És persze az is mókás, hogy a hajó éppen Szentpétervár felé tartott áruért, nem onnan távozott olajjal megrakodva. Így jár az, aki a nemes szándék mellé sem határozottságot, sem erőt nem tud mellékelni. De legalább nem keveredtünk háborúba Oroszországgal Észtország miatt.
Ha Zelenszkij semmiben sem akar engedni, akkor miért mondja magáról, hogy tárgyalni szeretne?
Újra vészterhes fellegek gyülekeznek az orosz-ukrán háború egén, hiszen amikor már közeledni látszott a béketárgyalások ideje, megint történt valami. Fura módon megint az ukrán fél kavarta fel az állóvizet, akiknek pedig a leginkább érdeke lenne a béke. Mégis, Zelenszkij újabb húzása kétségessé tette a tárgyalások megkezdését, az amerikaiakat pedig ismét alaposan feldühítette. Ha az ukrán elnök annyira békét akar kötni, akkor hogy lehet, hogy minimális kompromisszumkészség sincs benne, hogy lehet, hogy ismét irreális követelésekkel áll elő? A háború, a diplomácia mindig reálpolitikát követelt, jelenleg az ukránok ennek a közelében sincsenek, ebből pedig óriási baj származhat.
Zelenszkij megint orosz földre küldte lemészároltatni az ukrán katonákat, nem olyan fontos az a tűzszünet
Az álságos ukrán vezetés már megint teljesen hülyének néz mindenkit, de ami igazán nagy probléma számukra, hogy Donald Trumpot is, pedig ez egyszer már nagyon nem jött be. Trump és J. D. Vance februárban elég nyilvánvalóan jelezte, hogy nem tűri a sunyi hazugságokat és a nagy mellényt, de Zelenszkij úgy döntött, újra megpróbálja a kisstílű ügyeskedést. A tűzszünet és a béketárgyalások nyilván mindkét félen múlnak és az oroszok ravaszkodásait is ismerjük, azonban a Zelenszkij-féle szánalmas cselezgetések az eszkaláció felé vezetnek. Legutóbbi mesteri üzenete és bejelentése az volt, hogy a határ menti ukrán települések védelmében ukrán katonákat küldött harcolni a dél-oroszországi belgorodi területre. Ez a húsdaráló-művelet egyébként már zajlik néhány hete és harcászati szempontból is öngól, hiszen az oroszok szisztematikusan mészárolják a vágóhídra küldött ukrán katonákat a kiépített védelmi vonalaikból. De aki világháborút akar, annak ez se számít.
Agyatlanul, tervek nélkül, de eltökélten sodornak egy világháború irányába
Van ez a hajlandók koalíciója, ahol többek között a valaha nagyhatalomnak számító franciák és angolok sütnek szalonnát cserkésznadrágban és közben háborús hősnek képzelik magukat a nyársak mellett. Szavakban bátrak, ám amikor reccsen egy faág a bozótban, akkor összetojják a cserkésznadrágot és egymásba kapaszkodnak. Sajnos még ekkor sem ismerik fel, hogy az erdő minden lakója rajtuk röhög, kivéve a hiúságukat legyezgető zenebohóc. A cserkészparancsnok pedig messzi amerikai földről már nevetni se tud rajtuk, inkább hagyja őket a tűz körül ugrálni és háborúsdit játszani, amíg ő a komoly dolgokkal foglalkozik. A mesével ellentétben a kiscserkészek jelen esetben rengeteg emberélettel játszanak csak azért, hogy bizonyítsák, még mindig adni lehet a szavukra, pedig az orosz-ukrán háború bő három évében egyszer sem sikerült reálpolitikai döntést hozniuk, a valóságot pedig ennyi idő alatt sem kezdték el alapjaiban sem felfogni. Kisszerűségük azonban még sok gondot okozhat, ahogy 2022 tavaszán is, amikor Boris Johnson angol kormányfő nyomására folytatódott az a háború, amelyben már majdnem megegyezés született a háborús felek között.
Vajon Z-ügynök elvégzi-e a feladatát?
Nem túlzás azt állítani, hogy Zelenszkij és Trump találkozója egy történelmi esemény volt. Nem a két ország diplomáciai kapcsolatainak mélypontra zuhanása miatt, még csak azért sem, mert most már egyértelműen elvált, hogy ki akar békét és ki folytatná a háborút az utolsó ukránig, vagy az utolsó európaiig. Hogy akkor mégis miért fontos? Egy elejtett mondat miatt, amiből megtudtuk, hogy az ukrán elnök mit tart a "megbízatásának".Ajánljuk még