Bóka János: rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők irányítják az Európai Uniót

Bóka János azt mondta, az unió legutóbbi öt évének kudarcai abból fakadtak, hogy az irányítást a brüsszeli intézmények határozzák meg, amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is politikai testületként működik, politikai célkitűzésekért dolgozik, s ezek függetlenek a tagállamok politikai akaratától. Minden erőforrást ezeknek a politikai célkitűzéseknek az érdekében használnak fel, ezért politikai konfliktusok alakulnak ki az intézmények és tagállamok között, ez kódolva van a rendszer működésében - mondta a miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ közös rendezvényén.

Hangsúlyozta, a sikeresség mércéje a tagállamok számára az, hogy az unió sikeresebb legyen, mint a tagállamok külön-külön, az intézmények számára viszont az jelenti a sikert, ha erősödik a föderalizáció; ezért, ha nem lenne változás, akkor a következő öt évben tovább csökkenne a tagállamok hatásköre. A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban Bóka János azt prognosztizálta, hogy "lesz egy erős kommunikációs küzdelem és egy számháború", de valójában a sikerességet az mutatja majd, mennyire lesz zökkenőmentes az intézményi átmenet, valamint képesek-e olyan szempontokat bevezetni, amelyek utóbb megkerülhetetlenné válnak.

A miniszter előadásában emlékeztetett, húsz évvel ezelőtt nemzeti konszenzuson alapuló döntés volt a csatlakozás, az EU "kívülről szemlélve a szabadság és a jólét földje" volt. "A belső működéséről nem tudtunk sokat, de messziről jó dolognak tűnt" - fogalmazott Bóka János. Hozzátette: európaiságunk, ami Szent István óta elvitathatatlanul a magyarság része, szintén predesztinált a csatlakozásra. Ugyanakkor komoly stratégiai védelmi és gazdasági indokok is voltak - folytatta, leszögezve, Magyarország stratégiai védelmét csak az garantálja, ha egy erős szövetség része. A magyar gazdaság pedig nyitott és exportvezérelt, ezért az unió piacához való korlátlan hozzáférésre van szükség.

Bóka János feltette a kérdést: beváltotta-e a reményeket a "nagy alku", amit a csatlakozás jelentett. Ehhez szerinte alapvetően hinnünk kell abban, hogy az unió tagjaként erősebbek lehetünk, mint külön-külön, azonban "megmaradhatunk annak, amik vagyunk", a szuverenitásunkról nem mondunk le, biztosítjuk a nemzetállamok túlélését. Megoldatlan stratégiai kérdésnek nevezte a miniszter, hogy az integrációt egy szerződéses keretrendszerhez való csatlakozásnak tekintik-e, vagy folyamatnak. Az egyre szorosabbá váló integrációval a döntések kikerülnek az egyes tagállamok kezéből - figyelmeztetett Bóka János. Megjegyezte, sokan az "európai démosz" kialakulását várják, ez a törekvés viszont aláássa a nemzeti közösségek befolyását, tehát valójában a demokrácia ellen hat.

A konferencia panelbeszélgetésein a magyar és külföldi szakértők értékelték az elmúlt két évtized tapasztalatait és eredményeit, többek között az agrárszektor, a kereskedelem, a tőkeáramlás, a bővítés, a migráció témájában, kitekintéssel azon közép-európai országokra is, amelyek szintén 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)