Hiába küzdenek, mint malac a jégen, béna próbálkozás a hazai gázárakat magasnak beállítani
Ismét a kormány rezsipolitikáját támadja a baloldali sajtó, de megint felsültek. Abban ugyanis, hogy két éve a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak az unióban, a hatósági árazásnak is szerepe van, amely véd a piaci árkilengésektől, továbbá a rezsicsökkentés óta a rezsihátralékok összege és a késedelmes napok száma is kevesebb.
Amint arra a Világgazdaság cikkében felhívja a figyelmet, megawattóránként 31–34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén; ez köbméterre átszámolva nagyjából a rezsicsökkentett árnak felel meg, ám az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár ennél jóval magasabb. Ebből és a KSH köbméterre vonatkozó adataiból ezt úgy vezették le, hogy (jelenleg) nem beszélhetünk valódi rezsicsökkentésről, noha maga a gázszámla sem csak az alaptermékből tevődik össze, és a számítási módszerek is bonyolultabbak ennél.
Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője többször is beszélt már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta, és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette: nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Valamint megjegyezte azt is: az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.
A rezsi és a gázárak kapcsán érdemes megvizsgálni a gázszámla összetételét is. A számla végösszegének csaknem a felét teszi ki idehaza a gáz mint alaptermék ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj 22 százaléka), a 8 százalékos kereskedelmi árrés és az áfa. Ilyen formában nulla forintos számla akkor sem létezne, ha átmenetileg nulla forint lenne a földgáz mint alaptermék egységára. Ehhez hozzájön még, hogy a földgáz nem teljesen behozatalból származik, így a köbméterre vetített árat az is árnyalja, hogy az import és a hazai kitermelés lényegében részarányosítva szerepel benne. (Erre is van tehát egy ármeghatározó képlet.)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát; eszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog, és jelenleg alacsony. A rögzített áraknak van egy keveset hangoztatott előnyük, ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást nagyságrendileg a fogyasztók háromnegyede–négyötöde nem lépi túl. A rögzített hatósági árakat igen nagy piaci ármozgások mellett is sikerült szinte teljesen megőrizni. Viszont amikor a piaci ár csökken, a látszólag magasabb rögzített díjak a felsorolt díjak növekedését ellensúlyozzák. Ugyanis nem csupán a gáz mint termék nem drágult, hanem az egyéb összetevők árváltozását sem terhelték rá a fogyasztókra, tejes mértékben legalábbis semmiképp.
Amiért Hortay Olivér a rezsicsökkentés fenntartása mellett többször is érvelt, nem „csupán” az energiaszegénység. Ugyanis, amióta bevezették a rezsicsökkentést, tényszerűen kijelenthető, hogy jelentősen csökkent a késedelmes fizetések száma. Darabszámban és összegben is, és a késedelmes napok száma is kevesebb. A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni, mint a már említett piaciakat, amelyek többszörözhetik a számlát, és ehhez képest arányaiban igen keveset jelent az, ha éppen a régiós gázár a magyar hatósági tarifa közelében vagy kevéssel az alatt van.
A lakossági árak pedig még tovább faraghatók az otthonfelújítási program keretében. Az sem mellékes, hogyha kisebb az éves lakossági fogyasztás; a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatni. Az otthonfelújítási program önrésze egymillió forint – aki modernizálni szeretné otthonát, ennek a többszörösét kell rászánnia. Babaváró támogatással például máris előteremthető a szükséges önrész, de ha ezt nem is számoljuk, akkor pedig érdemes kiemelni, hogy az otthonfelújítási program támogatott része az alacsonyabb jövedelmű járásokban három és fél millió, a magasabb jövedelmű régiókban két és fél millió forint. A támogatott részarány pedig változik az adott háztartás jövedelmi helyzetétől függően.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
