Pesti Srácok

Norvégia, Írország és Spanyolország is elismeri a Palesztin Államot

Norvégia, Írország és Spanyolország is elismeri a Palesztin Államot

Írország, Norvégia és Spanyolország bejelentette, hogy május 28-tól hivatalosan is elismeri a palesztin államot – olvasható a BBC-n. Spanyolország és Írország közölte, hogy a döntés nem Izrael ellen, és nem is a Hamász mellett, hanem a béke támogatására született. Izrael dühösen reagált, és arra figyelmeztetett, hogy a lépés további instabilitást jelentene a régióban, majd visszahívta nagyköveteit mindhárom országból.

A másik két országgal összehangolt lépéssel Norvégia tette meg elsőként a bejelentést szerdán. Jonas Gahr Støre miniszterelnök beszédében azt mondta, hogy a lépéssel „a mérsékelt erőket támogatják, amelyek egy elhúzódó és kegyetlen konfliktusban visszavonuló fronton vannak.”

– tette hozzá, utalva az úgynevezett „kétállami megoldásra”, amely szerint egy izraeli és egy palesztin állam békésen létezne egymás mellett. Nem sokkal később Írország és Spanyolország is követte a példát.

PestiSracok facebook image

– mondta Micheál Martin ír külügyminiszter.

Írország miniszterelnöke, Simon Harris később hangsúlyozta, hogy „a Hamász nem a palesztin nép. A mai döntés Palesztina elismeréséről azért született, hogy segítsük a békés jövő megteremtését.” Harris elnök megjegyzéseit Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök is megismételte, aki szerint a lépés „nem Izrael ellen irányul, és nem is a zsidók ellen.” „A döntés nem a Hamász mellett szól. Az állam elismerése senki ellen nem irányul, a béke és az együttélés mellett szól.”

Izrael dühösen reagált a bejelentésekre. Izrael Katz külügyminiszter közölte, hogy elrendeli az izraeli nagykövetek azonnali hazatérését mindhárom országból egy sürgős konzultációra.

– más súlyos következményei is lesznek” – tette hozzá.

(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!