Orbán Balázs: már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem
A miniszterelnök politikai igazgatója egy podcastben beszélt arról, hogy hogyan alakult az elmúlt évtizedekben Magyarország gazdasági helyzete és mi az elképzelése a kormánynak arról, hogy a fejlődés ne álljon meg, hanem ki tudjunk törni. Orbán Balázs ugyanakkor elmondta, hogy Magyarország nem kíván olyan multikkal együttműködni, amelyek nem hajlandóak bekapcsolódni a kutatás-fejlesztés vérkeringésébe.
Már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem
– fogalmazott Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban Orbán Balázs, aki szerint jelenleg a közepesen fejlett országok szintjén állunk. Nyilvánvaló, hogy minden ország célja, hogy fejlett és gazdag legyen, de vannak, akiknek nem sikerül az áttörés. A kutatók pedig azt vizsgálják, hogy miért nem? Orbán Balázs szerint a közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítással lehet kitörni, Írország azonban például a geopolitikai adottságait kihasználva bekapcsolódott a globális pénzügyi rendszerbe. Fontos elemnek nevezte ugyanakkor, hogy az adott ország a termelékenységét és a hozzáadott értéket növelni tudja, valamint a kezdetekkor a külföldi tőke beáramlására is szükség van annak érdekében, hogy a know-how-t eltanulják a külföldi szereplőktől, és kialakítsák a saját tőkére épülő innovációs működésüket. Mi, magyarok ezen az úton haladunk, de még hosszú út áll előttünk. Hogy számokkal is alátámassza állítását, kiemelte, hogy háromezerről tizenkétezerre nőtt az exportképes vállalatok száma, ami rendkívüli mértékű növekedés. Ezek között vannak kis- és középvállalatok is, akik elsősorban régiós területen gondolkodnak, a hazai nagyvállalatok jó része azonban világszerte terjeszkedik.
Hogyan ne essünk vissza?
Bár a gazdasági világválság óta 40 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, fontos, hogy ne essünk vissza. Ennek elkerülése érdekében 100 százalékos növekedésre kell törekedni. Kiemelte ugyanakkor, hogy:
Magyarország nem vár olyan multinacionális cégeket az országba, akik nem hajlandók bekapcsolódni a kutatás-fejlesztési programok vérkeringésébe.
Kelet-Közép-Európáról elmondta, hogy a rendszerváltás után mindenki ide akart jönni, egyfajta sztártérségnek számítottunk, hiszen kivonultak az oroszok, demokrácia van, bevezették a piacgazdaságot, új gazdasági, társadalmi és politika modell alakult ki. Ennek az időszaknak azonban vége.
Miért az oroszokkal kooperálunk Paks II. ügyében?
A paksi atomerőmű bővítéséről Orbán Balázs elmondta: azért az orosz technológiát választották a második erőműnél is, mert az elsőnél is jól bevált a módszer, nem érdemes változtatni. Pogátsa Zoltán közgazdász ugyanakkor emlékeztetett: más országok sokkal inkább diverzifikálják vagy inkább beszüntetik az erőművek működését. A beszélgetés végén szóba került, ami mindig szóba szokott, miszerint mit csinál a miniszterelnök politikai igazgatója? A megfejtést elsősorban a két érintett tudja, de azért Orbán Balázs elárulta:
Irányítási feladatom nincs, ehelyett gondolkodni kell, olvasni kell és elemzéseket készíteni, javaslatokat kidolgozni és nemzetközi kapcsolatrendszert működtetni.
Forrás: Economix; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
